A mostani koalíció már a 2006-2010-es ciklus legelején világossá tette, hogy egyebek mellett egy új kormányzati negyed felhúzásával kíván nyomot hagyni a fővárosiak tudatában. Csakhamar kiderült: projektgazdaként kizárólag a Gyurcsány Ferenc-féle Altus-birodalom ingatlanügyletein szocializálódott Szilvásy György jöhet szóba (Heti Válasz, 2004. szeptember 9.).


Az ellenzék azóta is igyekszik melegen tartani a Szalay utcai Altus-központ, a képviselői klub vagy éppen a balatonőszödi kormányüdülő egyik villájának lízingelős-visszabérlős történetét - nyilván, hogy a kormányfő-kancelláriaminiszter páros ne tudjon szabadulni az "ingatlanspekuláns" titulustól. Ami különös, hogy Gyurcsány Ferencék mintha lovat adnának a kritikusok alá; az új kormányzati negyed kialakításában segédkező állami szervek - legyen szó a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) mellett a pályáztatási aprómunkát végző Kincstári Vagyoni Igazgatóságról (KVI) vagy a telektulajdonos Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt.-ről - mindegyikében megjelentek az Altus-hálózat és/vagy az ifjúsági mozgalom egykori tisztségviselői.

VAN KÖZÜK HOZZÁ

Bár tavaly év végén Szilvásy György azt nyilatkozta az Index internetes portálnak, hogy a volt KISZ-esekből, altusosokból álló minisztériumi stábjának még véletlenül sincs köze beszerzési ügyekhez (a csapat csak jogikodifikációs, illetve költségvetési ügyekben illetékes), az egyik érintett, bizonyos Rákosi Ferenc akkortájt éppen a ciklus legjelentősebb beszerzésén ügyködött. A MEH delegáltjaként tagja volt ugyanis annak a bírálóbizottságnak, amely a kormányzati negyed területének kiválasztását célzó nyilvános eljárásban három lehetséges helyszínt jelölt meg: a Déli pályaudvart, a Lágymányosi hídtól délre fekvő pesti Duna-partot, valamint a Nyugati pályaudvar hátoldalát. (A Gyurcsány-kabinet végül - a Fővárosi Közgyűlés akaratával összhangban - az utóbbi terület mellett döntött.) Eközben Szilvásy kormányzatinegyed-ügyi mindenese az ugyancsak az ifjúsági mozgalomban edződött Görözdi György lett - akit mára KVI-s projektvezetői, monitoringbizottsági elnöki, sőt, miniszterelnöki megbízotti tisztséggel is felruháztak (lásd táblázatunkat).

Mint írtuk, az új minisztériumi-irodai városrész felépítésében a MÁV-ra is kiemelt szerep hárul, hiszen a Nyugati pályaudvar mögötti (a Dózsa György útig érő) "bruttó" fejlesztési terület mintegy harmada a vasúttársaságé - a Ferdinánd híddal záruló szűken vett kormányzati negyed pedig szinte teljes egészében MÁV-os telkeken emelkedne. Az új "city" létrehozásáról szóló januári kormányhatározat ezért külön is rendelkezik a "MÁV-ingatlanok tulajdoni és használati viszonyai megvalósítási konstrukcióhoz igazodó rendezésének előkészítéséről" (sic!). Talán véletlen, talán nem, de a MÁV ingatlangazdálkodási igazgatói székébe a közelmúltban az a Sarlós Miklós került, aki 2002-ig az Altus-Perfekt vállalatcsoportba tartozó LBS ECoNET Informatikai és Gazdasági Rt. igazgatója volt. S nem mellékesen: a vasútcég befektetéseit koordináló MÁV Vagyonkezelő Zrt. új jogi vezérigazgató-helyettese, Kalicz Anita is Altus-oldalról érkezett - még tavaly nyáron. (Egy megjegyzés a hazai nyilvánosság állapotáról: Kalicz mostani pozíciójáról, életrajzáról hivatalos formában nem értesülhet a nagyérdemű, hiszen egyetlen állami vagy MÁV-os honlapon, adatbázisban sincs nyoma a kinevezésnek.) A magyar ügyvédi portál máig az altus@altus.hu levelezési címet rendeli a jogásznő neve mellé - helytelenül, hiszen Kalicz Anita 2006 márciusa után egyetlen Gyurcsány-érdekeltségnél sem vállalt felügyelőbizottsági tagságot. "Beágyazottságához" azonban nemigen férhet kétség: cégbírósági iratok szerint két és fél éve ő tanúskodott Gyurcsány Ferencnek, amikor a kormányfő átruházta egyik kollégájára az Altus-részvényekhez tapadó tulajdonosi jogosítványokat.

Megkeresésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága igyekszik leszögezni: hiába a jogi vezérigazgató-helyettesi státus, Kalicz Anita valójában nem vesz részt az új kormányzati negyed kialakításával kapcsolatos munkában. Könnyen lehet azonban, hogy ez az állítás csak időlegesen igaz, hiszen a MÁV Vagyonkezelő hivatalos feladatlapján szerepel a "társasági ingatlanok értékesítése, bérbeadása" menüpont is. Márpedig a MÁV ingatlanjainak értékesítése vagy bérbeadása nélkül nincs kormányzati negyed - legalábbis a KVI honlapján közzétett megvalósíthatósági tanulmány szerint.

VISSZABÉRLŐS MODELL

Ezen a ponton rövid kitérőt kell tennünk - hiszen a nemzeti vasútvállalat nemcsak a kormányzati negyed ürügyén vált (illetve válhat) az ingatlanpiac egyik új főszereplőjévé. A fentiekből már kiderült, hogy a MÁV-nak jelenleg két olyan részlege is van, amely épület- vagy területhasznosítással foglalkozik: a Sarlós Miklós-féle ingatlangazdálkodási igazgatóság és a Kalicz Anitát leigazoló MÁV Vagyonkezelő Zrt. Vagyis a hatásköri villongás majdhogynem kódolva van a rendszerben. Úgy tudjuk, a gazdasági tárca által felügyelt vasúttársaság inkább Sarlós szervezeti egységét részesítené előnyben a fontosabb ingatlanprojekteknél (mindez nagypolitikai támogatást is jelent, hiszen a MÁV Zrt. igazgatósági alelnöke nem más, mint Kóka János minisztériumi kabinetfőnöke, Kákosy Csaba).

A lapunk birtokában lévő előterjesztések értelmében Sarlós Miklós éppen egy olyan nagyszabású ingatlanhasznosítási-visszabérlési akciósorozatot készít elő, amely volumenében a kormányzati negyed óriásprojektjéhez mérhető - csak egyelőre senki nem beszél róla. A részletek: a MÁV egy 15-18 milliárdos ingatlanbefektetési alapot hozna létre, amelybe több budapesti, debreceni, miskolci, szegedi, pécsi, szombathelyi és soproni irodaépületét is beolvasztaná. A magánszektor befektetési jegyek vásárlásával válhatna az ügylet részesévé - a MÁV pedig visszabérelné a működéséhez szükséges helyiségeket az alaptól. Ám tudomásunk szerint létezik olyan belső feljegyzés is, amely az ingatlanbefektetési alap kifejezett hátrányaként említi, hogy amennyiben a MÁV bérlővé válik, "piaci bérleti díjakat kell hogy fizessen".

Hogy a Sarlós-terv valóra válhasson, a vasúti cégnek egy magas presztízsű alapkezelőben tulajdonrészt kell szereznie; ezért a MÁV - a magánosításpárti MSZP-SZDSZ politikával dacolva - felerészben visszaállamosítani (!) készül a nemrég privatizált Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Zrt.-t. Éppen azt a céget, amelyben a közelmúltig - a privatizációs szervezet delegáltjaként - igazgatósági tag volt Sarlós Miklós. Úgy értesültünk, az "államvasutak" májusban dönt a végleges konstrukcióról, illetve arról, hogy milyen szerepet szán ebben a Kalicz Anita nevével fémjelezhető MÁV Vagyonkezelő Zrt.-nek.

TÖBB A SOKNÁL

Száz szónak is egy a vége: ideje átértékelni azt a képzetet, hogy a nemzeti vasúttársaság alapvetően sínfelszedéssel vagy -fektetéssel, illetve vonatüzemeltetéssel foglalkozik. 2007 az ingatlangazdálkodás éve a MÁV-nál, hála a befektetésialap-ötletnek, a Nyugati mögé kiszemelt kormányzati negyednek - és persze a nagypolitikának, amely volt szíves kipróbált káderekkel feltölteni a cég meghatározó pozícióit. Eközben a nyilvánosság előtt jobbára csak az új "city" terve pörög, pedig - mint az előbbiekben bemutattuk - a háttérben már újabb ingatlanügyi recepteket fogalmaznak.

A sors különös fintora viszont, hogy néha a nyilvánosság elé tárt adatok is elegendők a gyanakváshoz. A Heti Válasz által megkeresett ingatlan-értékbecslők négyzetméterenként 160-190 ezer forintra teszik az új belvárosi vagy belváros közeli irodatömbök maximális kivitelezési költségét, de "full extrás" felszereltség és műszaki tartalom mellett is elképzelhetetlennek tartják a 200 ezernél magasabb összeget. A KVI megvalósíthatósági tanulmánya szerint a leendő kormányzati negyed 97 ezer négyzetméteres irodatere 29 milliárd forintnyi ráfordítást igényel, vagyis majd 300 ezer forintot négyzetméterenként. (Ehhez jön még egy 68 ezer négyzetméteres mélygarázs, várhatóan 14 milliárdért.) Mindebből az következik, hogy április végén lesz dolga a kormánynak, amikor tárgyalni kezd az új miniszteriális városrész finanszírozási modelljéről. Az alapkérdés adott: mi kerül ezen a negyeden 29 plusz 14 milliárdba?