Egy egyszerű, de mindennapi példával szeretném érzékeltetni, hogy miért értelmetlen ez az egész Tamana-Kárpát-medence-magyar nyelv a világon c. estimese. (Kinek vérmérséklete szerint: Kárpát-medencei helynevek a világon, másnak magyar eredtű szavaka mindenhol a földön.)

Nézd meg a saját kisbabádat, még azelőtt, hogy magyar szavakat formálna. Utána tedd mellé képzeletben egy afrikai kiskölköt, egy amerikait, egy ausztrált stb. Érdekes módon mindegyik ugyanolyan hangokat ad ki, mindegyiknél az első vélt szó, amit te az anyanyelveden meghallani vélsz az Papa-mama és hasonló ősi és hangtanilag nagyon egyszerűen képezhető szavak (da-da-da-da, tyátyátyátyá)

A sok lángész, aki a magyar, vagy a kárpát-medencéhez akarja kapcsolni a helynevek születését tulajdonképpen abba a hibába esik, hogy az anyanyelvéből akarja visszavezetni a beszédkialakulás előtti/környéki bébi hangképzését, miközben a bébi anyanyelve még ki se alakult... Közben arról ne is beszéljünk, hogy ahhoz az is kellene, hogy a rasszok Kárpát-medence központtal jöjjenek létre és innen induljon a kiáramlás a földön...

Kb. ilyennek látom én ezt a Tamana probálkozást.