Irányított pénzosztás folyt a sporttárcánál

Bocsánat, uraim, de azt hiszem, itt csalnak – e Rejtő Jenőt idéző jeligével juttatták el a Magyar Hírlap szerkesztőségébe egy 2004-es ifjúsági pályázat történetét, azt, hogy miként osztották a pénzt, miként álltak fel a ,,független" szakértői bizottságok, miként zajlottak a minisztériumból érkező ,,javaslattevő" telefonok. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Zuschlag-ügy kapcsán azt vallotta az ügyészségen, hogy az ipari méretű pályázatokat csupán ellenjegyezte. A lap írásából az is kiderül, hogy az akkori minisztert jogszabályban megfogalmazott felelősség terheli a pénzosztásért; és talán az irányított, a győzteseket előre kijelölő támogatások természetrajzát is megértjük belőle.

– Halló, tessék, Sz. Tünde vagyok.

– Egy 2004-es pályázatról szeretném kérdezni. Ha jól tudjuk, szakértő volt abban a bizottságban, amelynek egyik tagja kivonult az ülésről, mondván, nem kíván részt venni abban a színjátékban, amelyben a minisztérium illetékese előre megmondta, kiknek kellene nyerniük.

– Mire kíváncsi?

– Mindenekelőtt kötelességünk ellenőrizni, valóban úgy történtek-e a dolgok, ahogy az a hozzánk eljuttatott levélben áll.

– Minden részletre nem emlékszem, de a lényeget tekintve úgy történtek a dolgok, ahogyan a szakértő leírta. Kétségkívül volt irányított véleményezés, amikor a pályázat kiírója igyekezett a javaslattevők figyelmét ráirányítani némely pályázat nagyszerűségére.

– Itt azonban nem néhány pályázatról volt szó, hanem nagyjából 122 millió forint sorsát akarták felülről irányítani.

– Voltak a bizottságban, akik elfogadták a minisztérium kérését, s ennek megfelelően javasolták a pénz elosztását a pályázók között, s akadtak olyanok is, akik megőrizték függetlenségüket, s a véleményük, illetve a lelkiismeretük szerint jártak el. Én az utóbbiak közé tartoztam, s nem voltam ezzel egyedül.

– Hogyan működtek ezek a szakértői bizottságok?

– A Mobilitás, amely a minisztérium háttérintézménye volt, több száz pályázatot szétosztott a szakértők között. A szakértő ezeket tanulmányozta, majd elkészítette a javaslatát, de a döntés joga a minisztériumot illette meg. Az én ajánlataimat nagyjában-egészében hetvenöt százalékban elfogadták.

– Miként lehetett független a szakértői bizottság, ha abban pártok képviselői is helyet kaptak. Az ominózus pályázatnál például egy heves megyei szocialista önkormányzati képviselő volt a bizottság elnöke, egy szabad demokrata megyei elnök pedig a "független" bizottság tagja.

– Erre én nem kívánok reagálni. A bizottsági munkára formálisan, a minisztérium és a Mobilitás közös pályázata útján lehetett bekerülni. A szakértői pályázatról a minisztérium döntött, ezután a Mobilitás kért fel bennünket konkrét munkára. A felelősséget csak azokért a javaslatokért tudom vállalni, amelyek a jegyzőkönyvekben az én nevem mellett szerepeltek. A pénzek odaítélésére és felhasználására már nem volt rálátásunk, minket, szakértőket már a pályázati pénzek felhasználásának ellenőrzésébe sem vontak be, holott ezt is javasoltuk.

Fűből kinőtt civilek

– Mik jellemezték az "irányított véleményezéssel" készült pályamunkákat?

– Egy olyan rutinos szakértő, amilyen magam is voltam, már egy kilométerről felismerte azt, melyek azok a pályázatok, amelyeket civil szervezetekbe öltöztettek át pártpolitikai csapatok. A fűből hirtelen kinőtt, egy-két év alatt hihetetlen fejlődést produkáló civil szervezetek legalábbis gyanút ébresztettek az emberben, s néha a szakértő szemében is hiteltelenné tettek egy-egy pályamunkát.

Az IFJ-IF-04-A/B jelű, a nyári fesztiválok és táborok támogatását célzó GYISM-pályázat (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium – a szerk.) szakértői bizottságának tagja volt Drabik Balázs is, szintén független szakértőként.

– Szeretném magam távol tartani ettől az ügytől – hárította el a Magyar Hírlap érdeklődését Drabik Balázs. – Ha majd az illetékes hatóságok esetleg megkérdeznek, akkor válaszolok a kérdéseikre.

– Pusztán arra lennénk kíváncsiak, hogy valóban úgy történt-e minden, ahogyan az ülésről távozó szakértő megírta. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv ugyanis a mai napig nem került elő.

– Pontosan úgy történt minden, ahogyan a kolléga leírta.

– Egyedi eset volt az ilyen mértékű pénzleosztás vagy máskor is így zajlott a pályázatok elbírálása?

– Én csupán a táborozások témájában voltam szakértő, fogalmam sincs tehát, hogy más pályázatok körül miként mentek a dolgok. Azokban a pályázatokban, amelyekben közreműködtem, minden egyes alkalommal szöveges véleményt kellett készíteni a pályázatokról, és pontozni is kellett őket. A véleményemet leírtam, a döntés már nem a mi dolgunk volt.

A szakértői bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvbe az ominózus pályázat kapcsán a következő mondat került: "A bizottsági munka folyamán X. Y. szakértő (teljes név, cím, telefonszámok a szerkesztőségünkben) megindokolva okait, eltávozott a bizottság üléséről, így nem vett részt a javaslat szavazásában és jegyzőkönyv elfogadásában."

Új köntösbe bújtatták

A Magyar Hírlaphoz eljuttatott levélben így fogalmaz a tagságát felfüggesztő szakértő: "Az általam elfogadásra javasolt, de végül elfogadásra nem kerülő jegyzőkönyv, amely pontosan, az igazsághoz híven rögzítette volna a pályázatok értékelésének folyamatát és az értékelés szempontjait, így szólt volna.

A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szakértői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa telefonon tájékoztatta a bizottságot arról, mely pályázatokat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasolni. Ez a javaslat összesen 122 millió 900 ezer forintot tett ki. A minisztérium munkatársa arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a felhívásban megjelölt keretösszeget más forrásból megemelik, így korlátozottan, de van lehetőségük az eredeti javaslataikból pályázatot támogatásra ajánlani." A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumból az is kiderül, hogy amikor a szakértői bizottság megkezdte az ülését, már megszületett egy minisztériumi javaslat "szakértői javaslat" köntösébe bújtatva a 122 millió 900 ezer forint sorsáról.

Előfordult, hogy nullaforintos javaslattal szemben kétmilliót, egy másik nullaforintos előterjesztés után három és fél millió forintot, egy harmadik nullaforintos javaslat után nyolcmilliót, egy 500 ezer forintos ajánlás után négymilliót, egy két és fél milliós javaslat alapján hétmilliót, egy három és fél millió forintos után pedig 15 millió forintot ítéltek meg. Így aztán ténylegesen támogatásra javasolt pályázatok sorának nem jutott egy árva fillér sem. Az akkor hatályos jogszabály szerint "…a pályázatokról, illetve a támogatás összegéről a bizottság javaslata alapján – annak előterjesztésétől számított 15 napon belül – a miniszter dönt. A miniszter, illetve a Mobilitás a döntést követő 15 napon belül a 3. § f) pontban, illetve a 4. § e) pontban meghatározott adatokat közzéteszi."

Magukkal vitték a sírba

A fenti paragrafusok alapján a Magyar Hírlap szerette volna megismerni a pályázati szakértői véleményeket és jegyzőkönyveket, egyelőre azonban ezek nyomát sem lelték a jogutódnál, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban. A tárca archívumában csupán egy emlékeztetőt találtak a bizottság alakuló üléséről.

"A szakértői vélemények nem kerültek át a jogutód minisztériumhoz" – közölték a lappal.

A Gyurcsány Ferenc vezette minisztériumban ezt a témát ekképp szabályozták: "A 2/2004. (II. 26.) GYISM-rendelet rendelkezéseinek megfelelően a pályázatok elbírálása a következők szerint kell történjen: a bizottságnak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati szabályzat által meghatározott eljárásrend szerint a pályázó a bizottság által készített összefoglaló jegyzőkönyvnek a pályázatára vonatkozó bírálati részébe betekinthet. Ennek megfelelően minden pályázónak lehetősége van megismerni a rá vonatkozó szakértői bírálat szöveges részét és összehasonlítani a végleges döntés tartalmával."

A jogszabály, a Gyurcsány vezette minisztérium szabályozása alapján tehát a szakértői véleményeknek éppúgy a pályázati dokumentáció részét kellett volna képeznie. Ezeket az anyagokat azonban, olybá tűnik, a tárcával együtt eltűnő háttérintézmény magával vitte a sírba…