Egyetértek Zsolttal, de hozzátenném azt is, hogy fiatalkorom egyik meghatározó élménye volt hallani Fecó orgonálását a Kőfalak-ban és a Lány akire szerelemmel nézhetek-ben. Számomra a későbbi zongorás változatok csak halványabb leképzései az eredeti remekműveknek.

Papp Gyula is óriási hatást gyakorolt rám még Mini együttes orgonistájaként hallottam élőben is Fehérváron. Tőle meg a Zalatnay Cini által előadott Kell egy hű barát a non plusz ultra. Nemrégen sikerült megszereznem az eredeti felvételt - ezt ugyanis nem adták ki CD-n - és le is szedtem hangról hangra. Remekmű szintén Hammond-on.

És a végén a számomra legjobban kiábrándító példa a változásról, a pár évvel ezelőtti Syrius koncert a Margitszigeten. (Ha jól emlékszem 68 vagy 69-től Patakit többször hallottam élőben Fehérváron, eszméletlenül jó volt a csapat együtt.) A Margitszigeten, bár volt Hammond spinett a színpadon, ő mégsem ezen játszott, hanem két műanyaghangú klónon. Erre jött "tejszínhabként" a dobgép bevetése egy adott pillanatban. Lerombolódott bennem az összes illúzió....

Misi