Összegezném a topic eddigi eredményét.

 

1. A Bibliát eredetileg nem magyar nyelven írták.

2. Az oinos - mindenféle belinkelgetett szótárak ellenére - nemcsak erjedt bort jelölhet.

3. Az erjedetlen bort lehet konzerválni hónapokon keresztül. Ezt az eljárást már az ókorban is ismerték, alkalmazták.

4. Önkényes, s tetejében bizonyíthatatlan az a kijelentés, hogy bármitől, ami a gyomorba kerül (víz, tej, fanta, vadkan pörkölt, gilisztával töltött denevér, erjedett oinos stb.) lehet methuszkálni, kivéve az erjedetlen oinostól.

5. Önkényes az a kijelentés, hogy Isten hálaadással való éléssel adott az embereknek elmehomályosítót (bár gondolatébresztésként felvetődött a nazireusi fogadalom, azonban nagy fantázia kell ahhoz, hogy a nazireusi fogadalomból azt a következtetést vonjuk le, miszerint az elmehomályosítás kedves lenne Isten előtt).

6. Önkényes az a feltételezés, hogy Jézus, és tanítványai fogyasztottak volna elmehomályosítót, s másokat is hozzásegítettek volna alkoholos befolyásoltsághoz.

7. Az apostolok Szentlélekkel, s nem borral töltekeztek be.

8. Pál arra szólít fel bennünket, hogy inkább Szentlélekkel, mintsem borral (melyben kicsapongás van) töltekezzünk be.

9. Van, amikor valaki törvény szerint él, mégis keményszívű (pl. válás).

10. Keményszívűek Isten országát nem öröklik [annak ellenére, hogy törvény (betűje) szerint cselekedték keményszívűségüket].

11. A keresztények sók mások életében. Ez felelősséggel jár. Egy olyan társadalomban, ahol egymillió alkoholista révén családok ezreinek életét teszi tönkre Isten állítólagos(!) áldása, felelőtlenség egy kereszténynek - kinek élete példamutatás kell, hogy legyen, s nem pedig a bűntől amúgy is megtompult elméjű embereknek való tőrvetés - Jézus alkoholfogyasztásáról beszélnie - ami tetejében csupán a farizeusok aljas rágalmazása volt. Egy keresztény tudatában van annak, hogy minden egyes ember elméjéért kozmikus harc folyik Isten és Sátán között, ezért Mesterének - ki nem kísértgetni jött az embereket - példáját követve - a legmesszebbmenőkig figyelembe véve az ember esendőségét - elsődlegesnek tartja az elme tisztántartását minden körülmények között, s így az elmehomályosítótól való totális tartózkodást tart(hat)ja egyedül példamutatónak, s nem pedig az azzal való "mértékletes" élés propagálását...