Én vigyáznék a külföldi számok direkte összehasonlítási alapnak vételével. Mint már utaltam rá, csalóka lehet. Én az építőipari trendeket ismerem, azok alapján mondom, hogy vigyázat, csalókák!

Nemrég olvastam egy cikket, amiből az sütött ki, hogy van még hová fejlődni, nagyon le vagyunk maradva. Ezt a szerző abból az adatból vezette le, hogy az USA-ban mennyi és milyen lakás épül, s milyen a tulajdonosi szerkezet. Mintha holnaptól 10 érdi polgárból 7 egy csapásra bérelt könnyűszerkezetes faházban lakna, az azonnal az életszínvonalomon vagy akár a GDP-n kitörölhetetlen pozitív nyomot hagyna.

Mi, itt K-Európában kicsit más utat jártunk be. Nálunk ha nincs kerítés, akkor a csavargó bekopog a nappali ablakán. Többet dolgozunk és kevesebbet pihenünk, nem tudjuk megvenni az egészségesebb ételeket, a megelőzés és a tudatos élet ritka. Nálunk olyan dolgokra kell köztisztviselőt állítani ellenőrizni, ami a világ egészségesebben fejlődő részén érthetetlen, nem létező probléma. És ne legyünk kishitűek. Nagszerű szürkeállományunk, megfelelő szakember gárdánk van az élet legkülönbözőbb területén. Megfelelő hangnemben és közös munkával kitalálnánk minden területen azt a modellt, ami nekünk jó.

Nem vígasztal, hogy a világbank előresorolt minket valami idétlen listán. Az azonban elkeserít, hogy még a szülészeteken is volumenkorlát van. Ha betelt a keret, a többi csecsemőt nem szűrik. Asszonyok! Tessék a hónap (tervezési időszak) elején szülni! Aki a végén szül, annak pechje van! (Biztos ezt is német példák alapján dolgozták ki ?)