Sajnos Magyarországon a rendszerváltáskori félelmek határozzák meg a mai napig a közméltóságok státuszát. A magyar köztársasági elnök jogköre kivételesen zavarosra sikeredett. Ha visszaemlékszel, az egész arra ment ki, hogy ha véletlenül Pozsgay kerülne oda, nehogy igazi hatalma lehessen. Ettől kezdve az elnök vagy elfogadja, hogy intelmeken kívül nem sok hatalom van a kezében, vagy próbál úgy tenni, mintha... Most itt tartunk. Ha közvetlen választással "erős" elnököt választanánk, talán jobb lenne. Nem tudom. Csak azt, hogy Sólyom épp azt nem képes megtenni, amit én elvárnék egy ilyen protokolláris státusú elnöktől: nem tudja az ország érdekében álló egység felé terelni a politikusokat. Senkit nem érdekel, hogy neki mi a magánvéleménye! Az ő dolga az lenne, hogy szétrúgja a patáliázó politikusok seggét, és valami módon kényszerítse őket az együttműködésre, hogy ne hulljon szét az ország (lelkileg-szellemileg).