Azt mondom, helyén kell kezelni a dolgokat, ebbe azonban beletartozik az is, hogy egy-két játékos szembe néz önmagával és korábban tett nyilatkozatával. Kissé bosszant, és ezzel nem bántani akarom, de Soós Gábor azt ígérte, hogy a kettes posztot megoldják Hangával, a műsorfüzetben leírtakról nem is szólva (kiemelkedő dobásbiztonság /ez nyomdahiba?/. Ennek ellenére újra azt látom, hogy a kosárra teljesen veszélytelen továbbra is, a legnagyobb erőssége, a hármasok meg nem mennek. Tessék megmutatni!

Brow-ról azt írták, hogy mentálisan rendkívül jó...Na, az ő esetében pedig úgy látom, ebben tökéletesen egyetértek Rónai szpíkerrel, menekül a labda elől, felelősséget nem vállal. Mikor, ha nem most, mikor jön meg az önbizalma? Megmondom őszintén, a hócipőm tele van a sok edzőmenő játékostól. Nekem a meccsen virítson, ne hüppögjön a kispadon, ne tanácstalanul álldogáljon a páján. Nem nagyon van időnk tanítgatni, pátyolgatni, mert közben mások megszakadnak. Szerencsétlen Simon és a Radovics kénytelen így 1-3-as posztig játszani, mert játékunk ezen része igen csak üres.

Örülök egyébként Dávid visszatérésének és önbizalomtól duzzadó, akaratos játékának, Simon játékának. Én azt mondom, hogy látszik a csapaton a munka, Pécsen homogén egységet alkotott fiatal és öreg, gyorsak voltunk, agresszívek, most viszont belehúztunk a szerbekkel, de nem is baj. Inkább most kapjunk egyet az arcunkra, mint a bajnokikon. Egyébként biztos vagyok benne, hogy ma javítunk.

HAJRÁ ALABCOMP!