Rögtön nyitásként egy nagyon érdekes "crossover" albumba ütköztem. Nagyon szeretem mind Vivaldit, mind az ír - elsősorban pörgösebb - népzenét (köszönhetően elsősorban MIke Oldfieldnak). És fantasztikus élményként éltem meg ezt az albumot. Remekbeszabott, ahogy 'versenyeznek' a barokk zenekar és a kelta zenekar hangszerei, dallamai.

http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.02/19.html
Vivaldi kelta fantáziája
O’Stravaganza: Fantasy on Vivaldi and the Celtic music of Ireland Virgin Classics - EMI

Meglepő vállalkozásnak tűnik egy olyan zenei kompozíció, amely minden idők egyik legnépszerűbb barokk komponistájának, Antonio Vivaldinak a zenéjét ötvözi a manapság igencsak divatos ír tradicionális zenével. A titokzatos O’Stravaganza címet viselő CD izgalmas szórakozást ígér azoknak, akik kedvelik a különböző stílusok keveréséből származó zenei műfaj, az úgynevezett crossover kísérleteit. A barokk zene és az ír tradíció azonban nem ezen a korongon csodálkozik egymásra első ízben. A XVII-XVIII. században Írországra telepedő angol befolyással a divatos olasz barokk hatása is beáramlott a vidékre. A kor néhány zseniális dalköltője azonban felismerte a kelta népzene hajlékonyságát, hogy az mennyire alkalmas külső hatások befogadására. Ezek a szerzők az ír dallamokat a barokk ízlés szerint használták fel kompozícióikban.

A CD e művészek előtt is tiszteleg, a zene azonban inkább a mai zenei ízlés szerint, az említett crossover szellemében alakul. Dallamai Vivaldi életművéből és a kelta repertoárból egyaránt a legnépszerűbbek. Az újdonságot inkább az jelenti, ahogyan az archaikus barokk hangszerek a hagyományos ír keretdobokkal, dudákkal kommunikálnak. Az egyes tételek során egymást kísérik, kérdés-felelet formában folytatnak párbeszédet, átveszik egymás hagyományos szólamait, és ami talán a legnehezebb: a másikat kiegészítve saját stílusukban improvizálnak. Vibráló zenei anyagot tartalmaz tehát e közel hatvan perc, amely új formában ismétli meg az egyszer már létrejött találkozást.

H. Magyar Kornél