Mert senki sem neveli oket arra, hogy otthon maradjanak (sokan semmi sem tudnak csinalni a haztartasban).

Egyrészt évszázados múltra visszatekintő "rendet" nehéz felrúgni. Másrészt kényszer még mindig van. Szerintem te arra gondolsz, hogy manapság már senki-semmi nem tiltja a nőknek hogy tanuljanak, munkát vállaljanak ésatöbbi. De ha meghallgatsz néhány véleményt, azt fogod tapasztalni, hogy sokan még mindig elítélik azokat, akik így tesznek. Ezt érem társadalmi vélekedés alatt. "Hivatalos" kényszer már rég nincs, de elítélő, fejcsóváló hümmögés még van. Főleg Magyarországon, ahol még a "pénz számolva, asszony verve jó"-nak is "hagyománya" van.

Egyébként természetes dolog, hogy szülés után a nők szívesen maradnak otthon - tény, hogy ilyenkor a gyerek teljes embert kíván, méghozzá elsősorban az anyát. Ez biológia. De aztán eljön az a szakasz, amikor ennek már nincs jelentősége, és a gyerekhez kapcsolódó teendőkből mindkét fél azonos színvonalon (lenne) képes kivenni a részét.

Az meg, hogy nincs mit csinálni otthon, mert van bébiszitter meg bejárónő, de mégis otthon maradok, hát... ez csúnya lesz, de szerintem nem genetika, hanem lustaság. Hidd el, hogy ezt az életformát sok gürcölő férfi irigyli és ha lenne rá lehetősége, ki is használná, biológia ide, genetika oda.