Igen, a szezonalitás is része volt a rendnek, a primőr (hogy kiment a divatból ez a szó!) zöldségek, gyümölcsök, rántani való csirke, idei liba stb...megjelenése tudatta mindenkivel az aktuális hónapot.

Ami ebből megmaradt az átlag vendéglátás szintjén, a Márton nap, az ő libáival.

Van egy étterem-tulajdonos cimborám (a neve nem fontos, mert sokaknak ismerősen csenghet), akinek pofozgatom az étlapját, próbálom rávenni, hogy legyen 2-3 vezérfogás, amiért elzarándokolnak hozzá a város távoli részéből is, de nem nagyon akaródzik neki elfogadni; "jó ez ahogy van, így is megvan a számításom". Merthogy ez már folyamatos minőséget és odafigyelést kívánna.