Ezt találtam a TLG keresőjében (http://www.tlg.uci.edu/demo) a "methüszkei" szóra rárepülve:

 

{Aristoteles et Corpus Aristotelicum Phil.}, {Meteorologica}. {0086.026}

 

OI)=NOS D' O( MEN GLUKUS QUMIA=TAI. PI/WN GA/R, KAI TAU)TA POIEI= TW=| E)LAI/W|: OU)/TE GAR U(PO YU/XOUS PH/GNUTAI, KAI/ETAI/ TE. E)/STIN DE O)NO/MATI OI)=NOS, E)/RGW| D' OU)K E)/STIN: OU) GAR OI)NW/DHS O( XUMO/S: DIO OU) MEQU/SKEI, O( TUXWN D' OI)=NOS [...]

 

Az angol fordítás szerint (http://classics.mit.edu//Aristotle/meteorology.html):

 

Sweet wine does give off fumes, for it contains fat and behaves like oil. It does not solidify under the influence of cold and it is apt to burn. Really it is not wine at all in spite of its name: for it does not taste like wine and consequently does not inebriate as ordinary wine does.

 

Magyarul (inkább a görög, mint az angol alapján, és lefordítatlanul hagyva a most terítéken lévő kulccszavakat):

 

Az édes bor [illatosan] füstölög [melegítve], mert zsíros, és azt teszi, amit az olaj. Hideg hatására nem szilárdul meg, valamint meggyullad. Nevére nézve oinosz, de valójában nem az, mert az íze nem oinoszíz; ennélfogva nem methüszkál, mint a közönséges oinosz.

 

A "methüszkó" e részletben semmiképpen nem jelentheti azt, hogy "jóllakat" - ez siralmas logikai romhalmazhoz vezetne. A napnál világosabban látszik, hogy amikor Arisztotelész oinoszra gondolt, akkor azonnal hozzácsatolta a részegítést mint lényegi tulajdonságot. És ő a klasszikus görögség egész (természet)tudományának összefoglalója volt.

 

Megmarad persze az a kibúvó, hogy Arisztotelész csak "emberi tekintély" - de hát a szótár, a szóstatistika és más eszközök nem ugyanígy emberi tekintélyek?

 

Szégyellek már tovább foglalkozni ezzel a triviális kérdéssel. Ha írok még magamtól valamit, az már paródia lesz.