Sziasztok..
Régen voltam felétek..A szelep kormolodás problémával kapcsolatban van egy bevált dolog.. Én már használom ezért tudom bátran nektek ajálani.. "Egyébként más autóban is müködik " . Nézétek meg a WWW.directhits.com oldalt.
Vagyis plazmagyujtás !!!!!! Kb. Az ára szálitás stb. 7ezer/db + gyertya.
A gyertyát azért kell cserélni mert zavarszürő nélküli kell..
Egyébként a fogyasztásom is csökent, és a motor teljesítmény javult..
Sajnos nálunk nem forgalmazák.. Mi kb 30 db-ot redeltünk Olaszországból .
Van róla a müködéséröl videom is , de nem tudom hogy lehet felteni ...nagyon király!!!
A szikrával szerintem amit produkál még hegeszteni is lehetne....
Szerintem érdemes megfontolni, mert egyszerübb mint a motorgenerál..
Rövid ismertető: aki ügyes megcsinálhatja.
A hagyományos gyujtás megoldásokkal az a gond, hogy túl rossz hatásfokúak.
A gyertya (illetve a rosszul kialakított áramkör) nem képes a trafóból jövő elektromos energiát kellő módon hasznosítani.
Ez abból adódik, hogy az ívcsatorna ellenállása nagyon kicsi, a gyertya-rendszer ellenállása pedig túl nagy, így az ívben kevés energia disszipálódik hővé.
A megoldás tehát: növelni az előbbi, csökkenteni az utóbbi ellenállását.
A gyertyák átlagosak 6-7 kOhm ohmikus ellenállásúak. Vásároljunk olyat, amely közel 0 ellenállású! Ezek általában a dobozon réz maggal reklámozottak (copper core). (Vigyünk magunkkal ómmérőt is a boltba.)
Az ív ellenállása növelésének érdekében növeljük az ív frekvenciáját! Sajnos minél nagyobb az ioncsatornában az áram, annál kisebb átmérőjű lesz (pinch-effektus), és annál könnyebben talál magának könnyű utat a delej, és munkáját el nem végezve kihuny.
Ha a frekvenciát növeljük akkor a bőrhatás (skin-effekus) jobban kezd érvényesülni, és az áramok inkább a vezető (ioncsatorna) felületén folynak, növelvén a hatásos átmérőt.
Tévesen azt hiszik, hogy a villám elleni védőketrec a Faraday-kalitka elvén működik. Ez nem igaz. A Faraday-elv elektrosztatikus mezőkre érvényes. Valójában a Skin-hatás az ami megvéd a villámlástól, hiszen a villám váltakozóáram, a töltéseknek nincs is idejük elmozdulni a vezetőben olyan mértékben ami ilyen töltésszétválasztást okozna. A skin-hatás abból adódik, hogy a feszültség (potenciál) és a töltésáram időben eltolódik egymástól bizonyos szöggel (cos(fi)).
Készítsük tehát nagyfrekvenciás rezgőkört a gyertya és egy kondenzátor segítségével!
Ehhez olyan kondi kell aminek átütési feszültsége legalább 30-40kV, kapacitása 100-200pF és legalább 100MHz-ig működőképes (kis veszteségű).
Kapcsoljuk a kondik a gyertyával párhuzamosan. Egy ilyen rezgőkörben a kondi az szikraközzel mint kis értékű ellenállással alkot rezgőkört. A rendszer induktivitása nagyon csekély, ohmikus ellenállása csak az ív ohmikus ellenállásából adódik (Rgyertya=0!).
Ez a rezgőkör több MHz-es (kb 10-100MHz) frekvencián is rezeghet, szapora, nagy térfogatú ívkisülést keltve. És ami a legfontosabb: magasabb hatásfokkal alakítja az elektromos energiát a szikraközben hőenergiává.
A kisülés alatt a gáz olyan magas fokon ionizálttá válik, hogy nagyobb mennyiségű (persze relatív) plazma jön létre.
A rendszer elmélete régóta ismert. Sok megvalósítás létezik. Valahogy a feledés homályában tartják a témát a 70-es évek óta. Néhány forrás ezzel kapcsolatban:
Sport-rendszereket gyártó/forgalmazó:
http://www.directhits.com
Egy feltaláló saját rendszere:
http://www.robertstanley.biz/firestorm.htm
http://www.robertstanley.biz/firestorm2.htm
A ívkisülés időbeli lefolyása valami hasonlóan alakul:
http://www.ignitionsolutions.com/productsDirect.asp
Több infóhoz a gugli és a yahu intenzív masszírozásával juthatunk.
A kapacitás beszerzése körülményes. A gyári drága. Házilag készítés kecsegtet bizonyos reménnyel. Nekem jól bevált variációm erre a következő:
Hazai körülmények között az ilyen kondik mint pl ez:
http://amt.homelinux.net/gyu/e4e38_uhv_fhv.pdf
beszerzése a TDK-tól nehéz.
Azonban az ilyen:
http://amt.homelinux.net/gyu/capacitor-c84e6.pdf
vagy a hasonló CKE gyártmány:
http://amt.homelinux.net/gyu/cke-cap.pdf
viszont lehetséges.
Én kaptam 470pf/15kV-osat így 4db felhasználásával 470pf/30kV-osat összeforrasztva
a kívánt kapacitást elértem. A szükséges anyagok 1 hengerre:
• - 1 db levágott réz saru 12,5 mm-es furattal. (~25 Ft)
• - 1 db PVC cső távtartó szigetelő, átm.16x2, 25mm hosszú (~2 Ft)
• - 4 db 470pF/15kV tárcsakondi (4x129 Ft)
• - 1 db külső 16mm-es alátét (szigetelőagyagból lehet) 4-es furattal (~5 Ft)
• - 1 db levágott réz saru 4 mm-es furattal (~25 Ft)
• - 50 ml műgyanta (~100-150 Ft)
• - 1 db 38mm átm. forma (pl. műa. sótartó ~115 Ft)
A beruházás azt hiszem nem sok (~838 Ft). Természetesen ahány henger annyiszor.
A szerelt állapot:
A gyertya végén lévő menetes darabkával rögzíthetjük a helyén az alkatrészeket.
Arra ügyeljünk, hogy elegendően távol legyenek egymástól az alkatrészek, különben koronakisülés jöhet létre.
A kúszóáramok veszélye fokozottan fenn áll, sajnos a gyertyapipát(gumit) sem tudjuk így a helyére csusztatni!
Ezentúl puszta kézzel ne is nyúlkáljunk többet járó motornál körülöttük!
Rendszeres tisztításuk az olajos kosztól szükséges. Koszosodás esetén növekszik a kúszóáram (mellékzár ellenállás).
Tapasztalatom szerint a kondik lába szeret letörni párszáz km után. Ez okból, valamint a kúszóáramok ellen célszerű az egészet műgyantával kiönteni. A másik probléma a PVC cső, mely a hengerfej hőmérsékletén (100 C fok) megpuhul, és lelazítja a csavart.
Öntőformának a 100 Ft-os boltban kapható 115 Ft-os sótartó pont megfelel, melynek belső átmérője 38 mm. A sótartót kb 36 mm-nél kettéfűrészeljük. A tetejére nincs szükségünk. A szerelt kondi+gyertya rendszert fejtetére állítva belehelyezzük a sótartóba és kiöntjük. Én satuban kicsit összelapítva elliptikus alakot adtam a formának, így kevesebb gyanta kell és több anyag marad a kondik és a fal között. A PVC cső ekkor nem kell! A gyertya hullámos felületű szárát szigszalaggal le kell takarni, mert a gyanta kitölti és kötés után nem lehet kihúzni! A kisebbik sarut a helyén 2 M4-es anyával rögzíthetjük. Az anyákat nem kell erősen meghúzni. Utólag könnyen kipiszkálhatók a megkötött gyantából. A sótartó a kötés után letörhető a kész darabról.
Az elliptikus forma célszerű. A gyertya erősen excentrikus helyzetű, mivel az 1-4 (de különösen a 4) hengernél nincs hely ekkora átmérő elhelyezésére.
Átlagos műgyanta igény 50 ml. A kész öntvények:
Műgyantának megfelelő például:
• Ablonczy kft. (H-3535 Miskolc, Honvéd u. 48. Tel: +36-70/943-1146) 250, 750 ml-es kiszerelésben. http://www.ablonczy.hu/ab-ceg.htm
• Sika Biresin G27A/B kétkomponensű (Multiplast Kft. 1149 Bp. Nagy Lajos kir. u. 108. tel:1221-7114).
Vidéken a Kemikál boltokban lehet keresni. Festéküzletek nem tartják. A Piktorban kapható nem jó, mert fémmel nem érintkezhet. Fontos elolvasni a kezelési útmutatót. Fontos paraméter a hőállóság és az elektromos szigetelőképesség. Maximális hőmérséklet legalább 100 C fok legyen! Az olyan megfelelő amivel áramköröket, trafókat szoktak kiönteni.
A kondik kapacitás értéke nem kritikus. Törekedjünk minél nagyobb értékre. Az átütési feszkót is válasszthatjuk biztonsággal nagyobbra.
A szükséges fesz értékét a levegő hőmérséklete (friss töltet) és nyomása (dinamikus kompresszió) alapján például a Paschen-formulával határozhatjuk meg:
http://home.earthlink.net/~jimlux/hv/paschen.htm
(A kolléga oldalán egyéb érdekes dolgokat is találhatunk)
A rendszerben lévő ellenállások kapacitások mértékének az hatásfokra gyakorolt hatásával kapcsolatban tanulmányt is olvashatunk itt:
http://www.directhits.com/tech/SAE_02ffl_204.pdf
A gyertyakábel túloldalán levő gyújtásrendszer típusa, kialakítása a plazmakisülésre nagyon csekély hatással van.
Mindegy, hogy hagyományos, tranyós, fetes, tirisztoros vagy akármilyen. Az én rendszerem éppen tirisztoros-kondis ami egyenáramú impulzussal látja el a gyertya-kondi rezgőkört.
A lényeg, hogy a rezgőkör olyan magas frekvenciával rezeg, melynek a trafó szekundere (de még a gyukábel is) nagy ellenállásnak minősül, így az nem söntöli azt (visszafelé nem sül ki).
Figyelem! A rendszer magas rádiózajt kelt.
Árnyékolóserleg alkalmazása javasolt. Ezt egy konzervdobozból is el lehet készíteni, azonban a hengerfej kialakításának megfelelően kell illeszteni. A gyukábelnek a lehető legkisebb átvezető furatot készítsünk.
A rendszer tökéletesíthető többpólusú gyertyával.
Ezek közül is a réz magú 0 ohmos változatokat használjuk a megfelelő hőérték mellett. A több lehetséges szikraút hatásos, mivel mindig a legkedvezőbb helyen alakul ki az ív (itt a legkönnyebb átütni). Természetesen egyszerre csak 1 szikra létezik, a másik úton egy másik alkalommal alakul ki az ív (akár egy gyújtási ütem alatt is, mivel nagyfrekiről van szó, mp alatt több milliószor vált irányt az áram).
Ladához jók a következő 3-pólusú gyertyák:
• NGK BP6ET
• BERU 14-7DTU (én ezt használom)
Még tupírozhatunk annyit a dolgon, hogy a testelektródákat tűreszelővel finoman V-alakban bereszeljük (0,1-0,2 mm mélyen), ezáltal villás végük lesz. A 3 (vagy 4) szikraútból rögtön 6 (vagy 8) szikraút lesz, egyenletesebben elosztva a középelektróda körül.
A többpólusú azért is kedvezőbb (szerintem), mert az ív mélyebben alakul ki az égéstérben, a testelektróda nem árnyékolja az ívet az égéstér felől, csak oldalirányból (oldalirányból viszont jobban).
Ezenkívül bármi meglepő, de a plazmásabb kisülés jobban kíméli a gyetya elektródáit is.
Remélem értetétek !!!!!!!!!!!
Mi nem csináltuk meg mert nem fért bele a Lacetti hengerfejébe...
De más kocsiknál ahol több hely van érdemes megpróbálni..
Üdv. Tityesz