Iluh István

VÁLTOZATOK AZ ŐSZRE

A táj fölött szél köröz
Szedi a nyár a horgonyt
A rét fölé az őszi köd
Szürke lobogót bont
Megüti arcát a táj
Fáj neki s belejajdul
Menni készül a nyár
A lomb hegye barnul
Fűszálak hadonásznak
Derékig rozsdamartan
Arany pénzüket az ágak
Szórják pergetik halkan

*
A szél hangja sziszegős
Sápadt beteges a fűszál
Ökörnyál fátyolos égre
Felhőt terelget az ősz
Temetkezik a természet
Föld alá levél alá
Moccan s feslik a fészek
Mintha az ágyra az enyészet
Szállt volna rá
Még egy darázs nagy sietve
Végigpásztázza a tájat
A fűszálon egy tarka lepke
Álmodik arany-szárnyat

*
Neked is menni kell szép nyár
Rozsdálló tájak felett
Őszi köd sétál
Késnek a reggelek

Melengetik tört gerincüket
Összébb bújnak a dombok
Zizegve jelzik röptüket
Megsárgult lombok
Földig érnek a fellegek
Ónos esővel rakottan
A nap aprókat lépeget
Varjú kiáltoz kárvallottan

*
Ón-színű alkonyi homály
Settenkedik a fák alatt
Elszállt a tarkalepke-nyár
A föld bordái látszanak