Nálam is első a gyerek az utazás megszervezésekor, de szerintem lehet úgy igazítani egy nyaralást, hogy az a gyereknek is problémamentes legyen. Mi először másfél évesen vittük magunkkal Krétára, s mivel akkor még nem élvezte a huzamosabb ideig való egy helyben ülést (ami mondjuk egy autós kiránduláshoz szükséges), csak babakocsival vittük sétálni a környéken és minden programunkat a gyerek igényeihez igazítottunk. Santorinire is magunkkal vittük, s nagyon élvezte a nagy hajó felfedezését, és senkit sem zavart mégcsak sírással sem. A szállást is mindig a gyerek igényeihez igazítjuk: legyen a parton vagy legalábbis pár perc sétánál nem messzebb, és persze homokos partot választunk, amit ő a legjobban élvez. Amíg napközben aludt, mi is bementünk vele, s persze bármikor, amikor tudtunkra adta, hogy valami miatt már nem jó neki az, ahol éppen van. Semmire sem kényszerítettük, amit nem akart, és arra is ügyeltünk, hogy senkinek ne zavarja a nyugalmát, s ezzel még egyik nyaraláson sem volt gond. Évről évre egyre többet lehet vele csinálni, az idén Rodoszon négy évesen minden várat és a Tsampika kolostorhoz vezető 300 lépcsőt is a saját lábán mászta meg velünk, és már érdekelték a helyekhez fűződő történetek is, amelyeket máig emleget, ha valamiről eszébe jut. És persze volt már a Balatonnál is és más szép helyeken Magyarországon, amelyekről úgy gondoltuk, megfelel az érdeklődésének. Minden felelősségteljes szülő el tudja dönteni, mi jó a gyerekének, így a kalandvágyat is ehhez kell igazítani, s persze a fokozatosság elvét is jó betartani.

A külföldi nyaralás egy kisgyereknek is ugyanolyan nagy élmény, mint egy felnőttnek, de valóban a szülő felelőssége kiválasztani a megfelelő helyet és utazási módot. Azt is elismerem, több gyerekkel mindez sokkal nehezebb lehet, de megoldható, ha mindent előre átgondolunk. Szerintem megéri a fáradságot az, hogy a gyerekünkkel együtt éljük át az utazás izgalmát, persze úgy, hogy a gyerek közben mindig biztonságban érezze magát. Semmiképpen sem szabad feláldozni a gyereket egy utazásért, de az utazásról sem kell lemondani, ha gyerekünk van, csak okosan kell kiválasztani és megszervezni a programokat. S nagyon jó érzés, amikor a gyereked hónapok vagy akár évek múlva arról mesél, milyen kalandokat éltetek át együtt a nyaralásokon, s minden egyes képhez, videóhoz van valami hozzáfűznivalója, mert emlékszik, hogy ő is ott volt. 

Ami a repülőutakat illeti, ezzel sem volt sosem gondunk, csak vinni kell valami érdekes játékot, könyvet, rajzeszközt, azzal remekül leköti magát a gyerek, ha esetleg elkezdene unatkozni. A felszállást és a leszállást külön élvezi a lányunk, s nagyon tetszik neki a kilátás és a felhők közötti repülés. Semilyen egészségügyi problémánk nem volt a nyolc repülőút során, a lányunk egyszer sem sírt vagy panaszkodott. Talán csak azzal zavarta egyszer az utastársakat, amikor nagy örömmel folyamatosan azt ismételgette, hogy repülő, utána taxi, hajó, autó és világos homokos tengerpart, de ezen inkább mindenki nevetett. :) És hajókázni is kifejezetten szeret, pedig már nemegyszer utazott 5 órát egyhuzamban.