Én a kiszervezésről, privatizációról, mint közgazdasági kategóriáról beszéltem (ld. pl. Savas könyvét), így a konkrét feltételek címszó alatt azt értettem, hogy egyáltalán mi állami feladat, mit indokolt magákézbe adni, hogyan, kinek, mennyiért stb.

Sárközytől kérlek hozz idézetet, ahol ezt mondta, mert én szoktam őt olvasni, hallgatni, és ilyesmire nem emlékszem. Egyébként kiváló szakember, csak sokszor az íróasztalfióknak ír:-( 

 

Annak, hogy mit indokolt magánkjézbe adni, hogyan, kinek, mennyiért - létezik közgazdasági (de nem csupán pl. költséghatékonysági!) oldala (hiszen pl. a jövedelem és a vagyon-megoszlásra gyakorolt hatás előrejelzése még bőven belefér a döntés közgazdasági vetületébe), továbbá az előkészítés (szabályozás) és a végrehajtás részben összefüggő, részben elkülönülő olyan kérdései, amelyen eldől az is: ki, mennyit tud lopni. 

 

Idézek az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Privatizáció Magyarországon (2004) c. kötetből:

 

„…A korrupciós kapcsolatok halasztott, esetleg fél évtizeddel halasztott szívességekkel, anyagi előnyök juttatásával valósulhattak meg, amelyek „adminisztratív trükkökkel”, csalásokkal párosultak. A folyamat méretéhez viszonyítva feltehetően kevés volt (lehetett?) a lepénzelés (egy-két ilyen ügyről tudunk). Elsősorban azért, mert nem volt rá szükség…

…

Az ÁSZ munkatársai … néha hitetlenkedve írják le … a képtelenségeket súroló tökéletes felelőtlenséget, a hozzáértés teljes hiányát, a fegyelmet sértő elemi eljárási hibákat. Ezekre a változó előírások, a képességi és képzettségi korlátok, az alkalmazkodás nehézségeinek elismerése sem adhat magyarázatot…

…

(A szakmai közvélemény felelősségéről):…a szakmai elit (részben azért, mert maga is közvetlenül vagy tanácsadóként, jogi szakértőként érdekelve, „korrumpálva ?” volt, pedig mindenek elé helyezte a folyamat gyorsaságával kapcsolatos (részben vélt) előnyöket s könnyen gyógyulónak remélte a társadalmi morálban, bizalomban esett sérüléseket. Valójában sem partner, sem akarat nem volt ahhoz, hogy erről az iszapos, valójában igen nagy veszteségeket okozó pályáról a privatizáció és a privatizálók lépései felemelkedjenek…” 

 

(valamennyi kiemelés tőlem)

 

--

 

A pirossal kiemelt rész tipikus Sárközy-álláspont. A nyilvánosság előtt természetesen nem (sőt tudtommal előadásokon sem) fogalmazott oly durván (lopás - gyorsaság/stabilitás tradeoff), mint szűkebb körben. Megjegyeztem, hogy amikor az 1992. évi privatizációs törvénytervezet (későbbi LIV tv.) előkészítése során egyesek pl. kifogásolták, hogy a privatizációs lízing tervezett szabályozásakor a lízingbe vevő által a társaságnak nyújtott vezetési-szervezési szolgáltatás ellenértékével miért kell azonosnak lennie a törlesztő részleteknek a futamidő alatt, akkor a vita bizony az említett nyílt Sárközy álláspont kifejezéséig jutott.