"Gasztronómiailag szinte értéktelen - még csak halszaga sincs."

Ezzel nagyon (de nagyon-nagyon!) tudnék vitatkozni. Nekem az egyik kedvenc halam, havonta kétszer-háromszor biztos ezt eszem. A legegészségesebb halaink egyike, a gond- szerintem- ott kezdődik, hogy itthon a pontyon-harcsán-csukán kívül még max. 1-2 fajta halat tudnak elkészíteni (süllő-keszeg) az emberek, azt is a lehető leghagyományosabb módon. Ebből a szempontból még örülhetnék is a dolognak, mivel annyira nulla rá a kereslet, hogy az ára is a béka feneke alatt van.

Száz szónak is egy a vége: ezerféleképpen el lehet készíteni ezt a gyakorlatilag nagyon finom (csak a legtöbb ember által nem ismert és épp' ezért szépen le is nézett) halat. Elárulom: bajai módon kizárólag busából is szoktam készíteni halászlét, és nagyon finomnak találom.

Majd' elfelejtettem: ennek az iszonyatosan "értéktelen" halnak az édesvizi halak közül messze a legmagasabb az omega-3 zsírsav-tartalma (4 nap rendszeres busahús-fogyasztás után FELÉRE (!!!) csökken a vér LDL koleszterinszintje (ez a rossz koleszterin), miközben a HDL koleszterinszint NEM változik - aki kicsit is foglalkozik ezzel a témával az tudja, hogy általában mindkettő egyszerre szokott csökkenni, épp ezért kell nagyon kényesen vigyázni az egyensúlyra), ezen kívül a kecsege után (ami tudvalévőleg egy "olcsó és mindennaposan használt" hazai hal....) a legnagyobb az eikozapentaen (EPA) és a dokozahexaensav (DHA) tartalma (majd' tízszerese a pontyénak, süllőének, és ötszöröse a csukáénak)
(forrás: Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet, és Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete)

Szóval én imádom a busát, bár tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb ember "szemét" halnak gondolja;)

Üdv: dy