Én véletlenül hallottam egy rendörnő telefon beszélgetését az Emkénél gyülire menet. Bizony azt a száz egynéhány embert pontosan tervszerűen terelgették, hogy a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek. Naiv ember lévén csak akkor esett le a tantusz mikor már itthon a TV-n néztem a csihi-puhit. Csak a véletlenen múlott, hogy nem a Deák-tér felé indultam haza. Nekem énekelhettek amit akartok. A Debilt meg a Gyíkot ti is hallhatátok. Számomra ez is bizonyíték. Az ellenzéket meg kellett veretni a demokrácia nagy dicőségére. Sikerült, de nem sokat hozott a konyhára.