Gergely Ágnes

                   Kései fürdőzés

A félsziget. A félsziget.
Ökörnyálon hintál az esti bűvölet.
Fürdés a tóban. Meztelen.
Kit víz érintett, nem lehet gyökértelen.
A dombhajlatban nyáj halad.
Ábel terelt Káin földjére nyájakat.
„Kolomp szól.” Merre hallgatod –
azóta is a lábnyomodban baktatok,
ökörnyálon hintálok, esti bűvölet,
a nyáj, a tó, a félsziget,
s hogy nekem is szól juhakol, üszög,
lélekvesztő és kocsmaküszöb,
fürdés a tóban, éjfélkor, örökre –
áldó négy ujjam ott tartom fölötted,
félszigeten, vízen, kocsmában is,
holtodban is, holtomban is.