"Tudod, az a férfi egy egyszerű ember volt, és a maga faragatlan módján, de a szépet tette neked.
Ki is volt akkor a sokkal különb kettőtök közül?"


Nézd, ha valakit meg akarok dícsérni, akkor nem azt mondom, hogy "ej, de helyes kis picsa vagy te", hanem hogy "nagyon aranyos vagy". Soha nem zavartam el udvariasan közeledő férfit bunkón. Pl. volt olyan, hogy egy fiatal srác odajött az utcán, meg akart hívni kávéra. Na most ha nem lettem volna foglalt, akkor sem mntem volna el vele, de mivel tényleg tisztességesen viselkedett, ezért nagyon kedvesen utasítottam el, hogy ne bántódjon meg.
A másik, épp 2 napos eset. Odajött egy pasi, szintén udvariasan. Eleinte kedves volt, mondtam, hogy bocsi, férj, két gyerek, nem aktuális. Bár egy hatást nem lépett át (amikor is elküldtem volna a búsba), de eléggé nyomult. Folyton azt ismételgette, hogy értsem meg, neki szüksége van rám. Há vazzeg nekem meg Brad Pittre meg egy plazmatévére. Na most fel sem merült benne, hogy ez az érzés nem kölcsönös, és még meg is volt sértődve, hogy ez engem nem hat meg (mármint az ő szüksége), és nem teszem egyből szét a lábam. Mintha egy nőnek a kötelessége lenne a férfiakat úgy kiszolgálni, hogy nem számít, neki mi kell.