Én nem idéztem Picibá-t, de szószerint ezt mondta :-)

 

Szóval, egy B3 (A100, C3, C2, B2, Rt3...) orgonának van 12db inverz színű billentyűje. Ebben az a muris, ha valamelyiket lenyomják ott is marad. Tényleg vicces, mert láttam hogy valaki sutyiban lenyomott egy ilyet, az "leragadt" és egész kétségbeesetten próbálta visszapiszkálni hogy ne lehessen észrevenni a "bűncselekményt" :-D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képen látható arettáló előre programozott (PRE-SET) hangszínválasztó kapcsolók.

A Cé a cancel, vagyis kilöki bármelyiket. A legutolsó B és H meg a két drawbarcsoport egyenként. Szóval C#-től H-ig ha bármely be van nyomva (és természetesen a drawbarok közül is ki van húzva néhány) az orgona mexólal. De ha valaki véletlenül (vagy direkt) megnyomja a cancel-t=C, a billentyűk némák maradna. Olyan, mintha a kocsinak jár a motorja, de a sebességváltó üresben van.

Naszóval a koncert előtt páran sürögtek az orgona körül, benyomták a C-t. SOha ennél könnyeb "szervízt". Viszont megjegyzem, hogy egy rutinos Hammondos egyből kiszűri ezt.

Picibának van szép, jó A100-asa. Be fogom neki programozni a presetjeit és biztatom hogy foglalkozzon inkább ezzel a hangszerrel többet azok a fránya zongorák és szintetizátorok helyett :-) Persze biztosítottam hogy csőlátásom végett csakis Hammondot látok, hallok mindenütt. és mégvalami, ha egy zenében hallani a Hammondot, az garancia hogy az a zene jó!

 

A mai szintén nagyon szép teljesítmény vagy 3,5 órán keresztül! A 30 szám kemény. Lényeges pozitívum, hogy sok szóló egész márs volt a tegnapihoz képest. A tegnapi azonban frissebb, közvetlenebb koncert volt. Zeneileg Picibá, Karácsony és Solti vitte az egész koncertet. Somló meg nélkülözhetetlen egyéniség. A sessionzenészek szintén kitűnő kiegészítést adtak. Kissé néha túl sok szerintem a szerepük. A sok sóelem meg kellett a marathoni program fellazításához. A hétfő nagyon fárasztó volt, én sem hevertem ki tüdőileg azt a töméntelen port, ez biztos nemcsak rám hatott ki. A műsor közben sok gerjedést is lehetett hallani. Ha már nem éledhetett fel a Hohner D9, ma bekerült egy plusz digizongi, ami néha clavinet hanxínen szólalt meg.

Még két kép, már máról. A hangerőpedált egy vastag szivacskockával közelebb hozták Picibá lábához, mert a gurulószékkel a zongorához, clavinethez is el kellett érnie. Az orgona tetejét csúnyán összekarcolták a JD-800-assal :-(

Nagy kényelmet biztosítottak a szkrollozó súgógép monitorokkal. Picibának 3 kicsi állt a szintiken, Jamesnak, Somlónak két nagy TV feküdt a földön.

A végén 4 tenor búcsúzott a ráadás ráadásával.