milyennincs Creative Commons License 2007.08.02 0 0 757
- folyt -

 

A követező lépés a törzsnévnek jelölt nevek beazonosítása, és besorolása. Vagy az 1. (nem talált, tehát igazolni kért) csoportba, vagy a 3. további vizsgálat tárgyává lett elnevezések csoportjába.

 

H35 – Salakó = Salaco - Létezik egy Río Salaco, tamanának jelölt név tehát lehetne, de jóval messzebb a jelöltnél DK-re az ország belsejében

H37 – Báránkó = (vszeg) Baranco

H38 – Kalántúra = Calantura

H42 – Perlasz = (vszeg) Perlas

H45 – Márapán = (vszeg) Marapan

H46 – Sisitára = (vszeg) Sisitara,  

H48 – Oskó = ez érdekes, mert

H49 – Arana = Arana

H50 – Ura = Ura (bármi lehet) Ura baszk nyelven értelmes, névadásra is alkalmas szó. „Ur significa agua [víz], ura significa corriente fluvial, arroyo [légáramlat, szellő]" Forrás

H51 – Sirsirtára = Sirsirtara, 920 lakosú falu (miskita nyelven) Forrás (mégis település)

H52 – Kakota = kakota?, Cacota?

H54 – Mátra = Matra ?

H57 – Szováta = Sovata ?

H58 – Bajkám = Baycam? Baykam ?

 

1. A nem talált helyek: H35, H37, H38, H42, H45, H46, H48, H49, H50, H52, H54, H57, H58

3. További vizsgálat tárgya: H51

 

A tribú spanyolul, akár a tribe angolul nem csak törzset jelent, hanem azt a területet, amit ők megülnek, belaknak, azaz szálláshelyt, települést. Így ahogy a Sirsirtara esetében előjön, vszeg mégis településnevekről, ill. őslakosok által lakott lehet szó, lehet ezért vannak törzsnévként említve.

 

Mindenesetre ma Hondurasban ulua, chontal, és pipil nyelveken beszélnek, persze az egyes törzsek nem országhatáron belül élnek, így szomszéd országokkal közös területen is élnek, hogy melyek innen kiböngészhető (megjegyzem azonban, hogy e törzsnevek többsége a keleti (északi) partvidékhez közel és Nicaraguával szomszédos területeken jelzettek. Mindkét országban beszélt nyelvként a pipil említtetik, ez arra mutat, hogy a többi, Nicaraguában beszélt nyelv vszeg nem beszélt Hondurasban, mert feltüntetnék) innen

 

„La Relacion de los franciscanos enumera grupos y lenguas de la zona central y costera del Atlántico de Honduras, Nicaragua y Costa Rica entre 1603 y 1748. Textualmente dice:

"Las reducciones de el Cargo de esta Provincia son de la Talagalpa, y Taguzgalpa, en los Distritos de Honduras y Nicaragua, cuyo gentilismo que se compone de las Naciones Lencas, Tahúas, Alhatuynas, Xicaquez, Mexicanos, Payas, Jaras, Taupanes, Taos, Fantasmas, Gualas, Alaucas, Guanaes, Gaulaes, Limucas, Aguagualcas, Yguyales, Cuges, Bocayes, Tomayes, Bucataguacas, Quicamas, Panamacas, Yxziles, Guayaes, Motucas, Barucas, Apazinas, Nanaycas, y de otras muchas segun noticias Historiales".

Vagyis a ferences szerzetesek 1603-1748 között megszámolták a Hondurasban, Nicaraguában és Costa Ricában élő élő népeket és beszélt nyelveket. Ezek között nincs egyik fent nevezett sem.

 

A szöveg utolsó része, az „y de otras muchas segun noticias Historiales" megfogalmazás megemlíti, hogy „és sok más (nyelv) ahogy a múltból tudjuk" Ugyanakkor azzal folytatja, hogy az elmúlt 500 év alatt sok nép/nyelv kihalt (vagy erősen asszimilálódott), biztos, hogy vannak még az amerikai kontinensen ősi népek és nyelvek, hiszen a Földön 1996-ban 6703 élő nyelvet beszéltek.

„Si bien es cierto que en el proceso histórico de cinco siglos de América se ha perdido un gran numero de grupos étnicos, al igual que algunas lenguas, aunque a veces subsista el grupo étnico muy ladinizado; también es cierto que todavía en el continente americano se conservan buen número de ellas. El Instituto Lingüístico de Verano calcula en 1996 que el número de lenguas vivas en todo el mundo era de 6,703.”

 

Majd felsorolja, hogy a jelenleg az egyes országokban beszélt nyelvet hányan beszélik.. Így Hondurasban:

1000 fő alatt: tawahka, tol és maya-chorti

1000-5000 fő között: pech

5000- 1 millió között: miskito, garifuna

kihalóban lévő nyelvek (nem beszéli senki, de egy-két öreg még emlékszik szavakra): lenca, maya-corti, chorotega-manque

 

A következő lépés a 3. csoport elemeinek +a H51-nek aszerinti vizsgálata, hogy a kifejezések (szavak) hangalakja a megtalálási helyük szerint hivatalos nyelven jelent-e valamit, az lehet-e, vagy esetleg átvett, helyi (esetünkben fenti indián/indigena) nevekről van szó.
Előzmény: milyennincs (755)