Ne haragudj, de csak az első esetet volt türelmem végigolvasni. Annak elemzésében a szerző olyan mértékű jogi dilettantizmusról ad tanúbizonyságot, hogy kár tovább olvasni.

 

Például:

 

"Miért nem erős felindulásból elkövetett emberöléssel gyanúsítják T.G.-nét?"

 

Mert az ügyészség az eset összes körülményeit vizsgálva (és nem pedig J.G. kocajogász véleményét alapul véve) szándékosságot látott. Pl. a szerző lehet, hogy kihagyta, hogy a nő máskor is fenyegette az emberölés későbbi áldozatát.

 

"Miért nem alkalmazza a bíró a nő esetére a jogos védelem szabályát?"

 

Mert azt csak a bizonyítási eljárás befejezése után teheti meg megalapozottan, itt pedig még csak vádemelésről volt szó. Az ítélet meghozatalakor ettől még számításba vehették. Amúgy pedig a szerző tendenciózusan kihagyta a sokkal inkább alkalmazható (3) bekezdést a 29.§ bekopizásából...

 

"Miért veszik előzetes letartóztatásba T.G.-nét? "

 

Pl. mert a szökésétől lehet tartani, vagy attól, hogy a tanúkat befolyásolja, mittudomén. Nagyon sok indoka lehet, és néha sajnos indokolatlanul is alkalmazzák. Nem csak nőkkel szemben. Emberölés gyanúja esetén közel minden esetben.

 

Amúgy még a végéhez:

 

"A rendőrséget ebben az ügyben nem a rossz törvények kárhoztatják tehetetlenségre."

 

Az első esetre alkalmazva: a rendőrség megtette a dolgát, az ügyet felderítette, gondolom, összegyűjtötte a bizonyítékokat is. Innentől kezdve nincs szerepe, hacsak újabb bizonyítékokat nem kell gyűjteni, vagy majd a per valamelyik résztvevőjét elő nem kell vezetni.