Figyelj, az emberek az életük nagy részében nem kötelezettségből hajtanak végre tetteket. Ha kicsit filozófiai síkra terelem a dolgot, amennyiben végiggondolod, hogy életedben mi olyat csinálsz, amit muszáj, és mi olyat, amit akarsz, akkor a dolgok nagy részéből muszáj helyett akarat lesz. De ez tényleg csak filozófia.

Azért, mert amerikai filmekben azt látod, hogy földalatti nőszervezetek új személyivel, aknamunkával eltüntetnek bántalmazott nőket, azért ez még a valóságban (és Mo-n) messze nem így van. A legtöbb ilyen helyzetben élő nőnek semmi esélye sincsen arra, hgy új életet kezdjen. Nincs anyagi háttere, nincs munkája, és gyerekekkel találni sem tud. Az óvodákban nincs hely, a munkahelyek nem veszik fel (főleg képzettség nélkül, ami ilyen háttérrel szintén gyakori), és egyáltalán - nincs esélye. A krízisközpontok pedig 30, külön kérvényre, nagyon indokolt esetekben 60 napig tudják befogadni, ezért aztán rengeteg nő inkább önként visszamegy az abúzer párjához. Szóval igazságtalan, amit mondasz.