De bizony, van. Nem akarom ismételni Oromon szavait, de ugyanazt gondolom, amit ő írt erről. A család azért család, hogy pl. észrevegye, ha egyik tagja bajban van. Nem tudom, van-e gyereked vagy feleséged, ha van, gondold át, el tudsz-e képzelni egy olyan helyzetet, amikor 9 hónapig nem veszed észre, hogy a feleséged vagy a lányod terhes. És bizony a családgondozók, a védőnők és mindazok felelőssége is egy ilyen helyzet, akiknek a munkája egy család támogatása. Olyan nincs, hogy "gyanakodtam, hogy terhes, de annyiban hagytam". Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a csecsemőgyilkosság jó megoldás, szó sincs róla, valóban az az ideális, ha egy nem kívánt gyerek (ha megszületik) állami gondozásba kerül, nem pedig abúzus áldozata lesz. Csakhogy ez továbbra sem egyszemélyi felelősség. Aki úgy nő fel, hogy okkal tartania kell attól, hogy ha ilyemsi történik vele (hogy terhes lesz), a férje vagy a szülei félholtra verik, az sajnos titkolni akarja. Egy nő sem azért öli meg a csecsemőjét, mert a titkos vágya kipróbálni, milyen latrinába dobni egy újszülöttet. Ez az, amiért nem egyedüli felelős (habár természetesen nem is felmentendő).