Budai Aurél

Egy elásott templom Budán

In: Ökotáj 1997/16--17

... A budai zsidók Nagy Lajos király uralkodása idején telepedtek le a mai Táncsics Mihály utca két oldalán, korábbi lakhelyüket ugyanis királyi parancsra el kellett hagyniuk. Az új helyen felépült zsidónegyed Mátyás király uralkodása alatt élte virágkorát. Ekkor a budai zsidó polgárság Európában egyedülállóan biztonságban és jólétben élt, és a nyugat-európai üldöztetések elől számos menekülő itt lelt új otthonra. Mátyás alapította a "zsidóprefektus" hivatalát is, amely főúri rangot biztosított a magyarországi zsidóság vezetőjének. Az első, aki ezt a címet viselte, Mendel Jakab olyan nagy úr volt, hogy Mátyás és Beatrix esküvőjén lovasbandérium élén, karddal az oldalán lovagolt a királyi pár elé. (Ebben az időben Nyugat-Európában zsidónak nemhogy lovon ülni, vagy fegyvert viselni nem volt szabad, de megkülönböztető sárga foltot kellett ruháján hordania.) ... A zsidótemplom ebben a formában nem egészen száz évig működött. 1526-ban, a mohácsi csata után a győztes Szulejmán szultán bevonult Budára, majd a város teljes zsidó lakosságát egyéb foglyokkal együtt hajóra rakatta és magával vitte Törökországba. Az ezt követő zavaros időkben a város váltakozó birtoklói, Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd ellenkirályok és a velencei származású Gritti kormányzó az üresen maradt épületeket híveiknek osztogatták. De 1541-ben, amikor Buda véglegesen török kézre került, a szultán engedélyezte, hogy a zsidó lakosok hazatérhessenek otthonaikba ... Amikor az európai egyesült keresztény csapatok hosszú és elkeseredett ostrom után kiverték a törököket Buda városából, a zsidónegyedet is feldúlták, fosztogatták. Az ostromlókkal együtt érkező prágai Alexander Tauszk 274 zsidó személyt tudott kimenteni a felgyújtott városból, és őket nagy váltságdíj ellenében Nikolsburgba - a mai csehországi Mikulovba - szállíttatta. A többiek a nagyzsinagógába menekültek, amit az ostromló keresztény seregek főparancsnokának utasítására dragonyos katonák védelmeztek. Az őröket azonban később elvezényelték, s ekkor muskétások és huszárok törtek be a templomba, kardélre hányták, akit ott találtak, és végül felgyújtották az épületet. (A régészeti ásatások során előkerült a vastag égési hamuréteg, benne nagy mennyiségű megégett felnőtt- és gyermekcsonttal.) Ennek a borzalmas pusztításnak volt tanúja az a Schulhof Izsák, aki úgy menekült meg ebből a pokolból, hogy egy káplárnak, akiről megtudta, hogy cseh, odakiáltotta, hogy ő is prágai születésű, és az ottani hittestvérek majd nagy jutalmat fognak fizetni a megmentéséért. Schulhof menekülése után "Budai Krónika" címen megörökítette visszaemlékezéseit, részletesen leírva, hogy hol mászott át a kerítésfalon, hol bújt el a pincében a zsákok mögött. Ami pedig a templom épületét illeti, az a tűzvész hatására bedőlt, és a romok mindent maguk alá temettek. Az ostrom után a megszűnt zsidónegyed helyére új lakosok költöztek, akik a megrongálódott lakóházak helyreállítása során a templom terültét betöltötték és a helyét elegyengették. Európa egyik legszebb zsinagógája ezzel évszázadokra eltűnt az emberek szeme elől ...