Azért néhány helynévvel vannak gondok:

KESZ+T+EL és GESZ+T+EL végződése jeles TAMANA jegy: BÁB+EL város Mezopotámiában,

Bábel a régi Károli-féle átírása Babilon-nak, az eredeti neve valszeg 'Bábili' lehetett, a forráskiadványokban pl. mindig így írják át az Újbabiloni Birodalom székhelyét, de létezik Babylon átírás is. Az átírásk mindegyike egy másfajta kiejtési módot takar, tehát, és a Bábel alak kivételével mindegyik végéről hiányzik az '-el' végződés is.

Vagy: ugyanaz a PES+T falu Törökországban (38.39-41.36) ott BAJ+KÁN várostól (38.08-41.43) délre.

Nos, a török példa szvsz jó arra, hgoy miként változhat a kiejtés. Ha ugyanis valóban így írják Bajkánt, akkor talán nincs is probléma,ugyanakkor a valószínűsíthető török nyelvű 'bajcan' alak már problémásabb, ugyanis ott a 'c' írásmódjától függően lehet 'c', 'cs', és esetleg 'k'.

Ugyanaz a BAJ+KÁN nálunk dűlő Békés város határában és (!) mocsár-tó a kelet-honduraszi őserdőben. Bele üríti vízét ott a SZO+VÁTA folyó. A BAJ+KÁN magyar családnév is egyben. Ugyanaz a SZO+VÁTA folyó és falu Erdélyben, de vizet jelöl Olaszhonban, Etrúriában is (ahol az ALMA, RIGÓ patak társa), és patak a Fidzsi-szigeteken, ott öt VAJTA+KÁLLA patak kíséretében lelhető meg. (L.: TOMAJ ↓)

Kelet-Honduras valószínűleg spanyol nyelvű térség, ott a Bajkán 'á' betű hiányában biztos nem így írandó. Ha azonban hangsúlyjel akar lenni, akkor annak csak látszatra van köze az 'á' betűhöz. A Szováta folyó szintén haaonló próblémákkal küzd, ha kelet-hondurasi spanyol környezetben írjátok le, ugyanis az vélhetően 'Sovata' akar lenni, ez esetben viszont nem 'szováta' az egyetlen lehetséges kiejtés, hanem a v->b is lehetséges. Az olasz nyelvben is hasonló problémák vannak.

a latinból vett Castellum (vár) szóból Prága felett KOS+T+EL városnév lett és ebből a szláv KOSTEL-ből ered KESZTHELY. Micsoda suta erőlködés ez még saját műhelyükben is! Tudtunkkal a cseh KOSTEL sohasem volt római uralom alatt.

A latin nyelvhez nem kellett római uralom, hiszen pl. a Német-Római Birodalom szintén egy latin nyelvű adminisztrációval bírt, tehát a 'kostel' magyarázat ellen kevés ellenérvnek az, hogy nem volt Csehországban római hódítás. (Tudtommal kiss sem beszél erről).

Vessünk csak egy pillantást az iskolák számára készített Történelmi Atlaszra, ott a VI-VIII. századi Kárpát-medencei Avar birodalom területén nem találunk egyetlen egy helységnevet sem

Milyen forrásból ismerhetnénk avar helyneveket? Ha lenne forrás, akkor lenne helynév is. (Nagyon keveset ismerünk, nincs meg pl. a tévesen gyűrűnek fordított Hring eredeti avar neve sem).
A szláv, és germán helynekev, (egyébként mellékesen: a Kárpát-medence helyneveinek zöme hivatalosan is magyar eredetű, erős túlzás a fent idézet mondatodat követő állítás).