Kiindulásnak ez is jó.

Én két dolgot látok problémásnak, amikor a magyar CS-t látom egyes idegen helyneveknél.

1. Etikusabb lenne szerepeltetni a mai autochton nevet és ha nagyon úgy akarja a szerző, akkor írja le zárójelben, hogy szerinte melyik magyar helynévre hajaz.

2. A Ch nem minden esetben felel meg a Cs-nek. Főleg a gyarmatosítók által átírt helynevekben ez lehet S is. Lásd pl. Cheerokee.

Vagy pl. az X sem Iksz. Mekszikot ma ejtheted Mehikónak és Mekszikónak - Méjico, México - de amikor a spanyol átírású helynév keletkezett a XVI. században, akkor speciel az X-et a spanyolok a magyar S-hez hasonló módon ejtették! És ők hallás után írták le X-el. Ezalapján könnyen feltételezhető, hogy valójában mesika törzs és nem mekszika törzsről kapta a nevét az ország. Don Quijote is ejthető archaikusan Don Kisotekent...

Mielőtt kekeckedésnek tekinted ezt, szeretném kijelenteni, hogy a régi kiejtés mindenképpen relevánsabb egy modern helynév Tamanaként történő vizsgálata során, mint a mai, amit mindegyik Tamanás sajnos etalonnak vesz.