A játék: Meghatározott szabályok szerint történik (adott a terület 8x8 mező, a figurák, a lépések szabályai, stb.) Ez a determinizmus, (meghatározottság, a szabadság korlátja, az eleve elrendeltség). A játéknak ezt a részét a teremtő határozta meg, ha ezektől eltérek a játék értelmét veszti. (Pl. nem léphetek úgy a huszárral, mint a futóval). A szabályok keretein belül azt lépek, amit akarok (ez a szabadságom), hogy ezek a lépések győzelemhez, vereséghez visznek e közelebb, az a felelőségem. Nincs semmi: Igen, de…
Mit tud a teremtő: már a szabályok, megírásakor tudja, hogy ki a győztes –ti. nem a Józsi v. a Pisti, hanem aki mattot ad-, és ebből a megközelítésből „Számára minden jelen.” (www.kereszteny.hu) ez a teremtő részéről gyakorolt „mindenhatóság, mindentudás és mindenütt jelenvalóság” (www.kereszteny.hu)
Miről mondott le a teremtő (mit nem tud): nem tudja (nem akarja tudni, hogy mit lépek), nem tudja, nem is tudhatja milyen lesz a játszma: egy laza susztermatt, vagy sakktörténeti szakkönyvek alappartija. Nem tudja –nem is akarja- előre leírni a lehetséges összes játékváltozatot.
A teremtő megteremtette a világot –a sakk világát- és figyel. Ha nem jók a szabályok, pontosít, ha sok a csaló, (csalás) akár a táblát is fellöki, akár csak Isten: „1 Móz. 6,7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.” Aztán vagy újra engedi kezdeni a játszmát „1 Móz. 8,21 És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.” Vagy nem engedi újra játszani. Eddig engedte.
Most már szabadon asszociálok –egy gondolatkísérlet keretében miért ne- Korlátok között élünk, a korlátok között szabadon, szabadságunk óriási; a korlátokat is megváltoztathatjuk (!): „1 Móz. 18,30 Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harminczan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harminczat. 1 Móz. 18,31 És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért. 1 Móz. 18,32 És monda: [Bir. 6,39.] Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért. 1 Móz. 18,33 És elméne az Úr, minekutánna elvégezte Ábrahámmal való beszélgetését; Ábrahám pedig megtére az ő helyére.
Nem tudok dönteni Isten léte, vagy nemléte között –ez hit dolga-, de Isteni törvények vannak, azokat érdemes betartani.
Kővetkeztetés: Isten mindenhatóságát, nem korlátozza szabad akarat.