"Viszont igaz az, ha a környezet hatására enged túl gyakran"

 

Erre szeretném különösen felhívni a figyelmed. A környezethez való alkalmazkodás ugyanis nem egy igen ritka dolog, hanem gyermekkorától kezdve folyamatosan nevelik, igazítják, alakítják az embert, az önálló döntést lényeges kérdésekben csak igen ritkán engedik meg neki.

 

A hangsúlyt pedig különösen arra helyezi a mai irányvonalak, hogy az igazán lényeges döntésekhez szakiskola, egyetem, pozíció vagy valamilyen rang szükséges, amely mellett egyedül az ilyen végzettség esetén megbízott és kiemelt tekintély  hozhat jogos döntést a területéhez tartozó ügyben.

 

Ilyen körülmények között arról beszélni, hogy minden pillanatban az ember saját maga hozza meg a döntéseit, puszta hazugság, önmagunk ámítása, az állandóan felülről hozott döntésekhez alkalmazkodó és igazodó ember megjátszása önmaga előtt, hogy de igen minden pillanatban ő maga hozza a saját döntéseit, és aztán gyorsan végrahajtja amit felülről neki megparancsoltak.

 

Amíg az ember hatalmi szerkezetekbe illesztve végzi létfenntartásához szükséges tevékenységeket, addig a létszükségeleteket érintő kérdéseket nem önmaga fogja eldönteni, hanem csak élni tud a felülről meghatározott lehetőségekkel.

 

A szabályzás, az irányítás lényege, hogy a döntést ne az alárendelt képességeire vagy hajlamaira bízzák, hanem vezető szervek alkossák meg. Ilyen szinten puszta önbecsapás annak állandó hangsúlyozása, hogy az hozza minden pillanatban a döntést, aki azt éppen elfogadja, mert nem igaz.