Carolus58 Creative Commons License 2007.07.25 0 0 662

Szia Bokmark,

 

Üdítő színfoltja vagy ennek a topiknak, mert hosszú ideje te vagy az első, aki egyáltalán érdemben próbál válaszolni és nem személyeskedik. Ezt hangsúlyozottan értékelem és köszönöm.

 

1. Ha tapasztalati élmény, akkor miért kell dogmaként elfogadni? Azaz, miért kerül elutasításra, vagy elhallgatásra az az igény, hogy a helynevek jelentéstartalmát is meg kell vizsgálni? Hiszen a tapasztalatot empirikussá kellene változtatni, mivel ez által megvizsgálható, vagy kiszűrhető a tapasztalat valós értéke.

(egy példa: Varga szerepel a Baszk-Tamana térképen. A Varga magyarul szakmát jelent, spanyolul pedig jelenthet meredélyt, rákfélét, háztípust. A magyar és spanyol varga köszönő viszonyban sincs egymással. Tanama tapasztalat alapján, értelmezés nélkül, ugyanúgy "jogosnak" tűnő Tamana, mint a luzoni Balaton. Pedig kizárt, hogy a betű- és kiejtésazonosságon túl bármi köze lenne a két Vargának egymáshoz. Azaz a VÉLETLEN nem meggyőző, mégha TAPASZTALATI tényen alapul.)

 

Továbbra is ehhez kapcsolódóan - az, hogy magyar volt Bátor, az még nem ad jogalapot arra, hogy csak a magyart vizsgálják és e topikon tapasztalható indulatot, egyeseknél még gyűlöletet váltson ki az egyoldalúságra történő rámutatás. Illetve még inkább alázatosnak kellene lenni a Tamana hívőknek más nyelvekkel szemben.

 

2. Guayanaban milyen azonosság volt?

 

3. De amennyiben a Tamana igaz, akkor nem ezeréves távlatról van szó, hanem a majom és a beszélő ember közötti intervallumról... Így aztán még problémásabb a nyelv, kiejtés kérdése. Testvérek között is sok tízezer év...

 

4. Helynév = toponímia és helységnév pedig helységnév. Eddig se kevertük a kettőt.

 

5. lásd 1. második része: több alázatot más nyelvekkel szemben, mert más nyelven is van értelme annak, hogy Buda, vagy Pest, nemcsak magyarul. Korábban volt itt egy Maxval gyerek. Pergynt és társai egy idő után nem tudták kezelni azt, hogy az a paródia, amit ő a spanyollal művelt, az valójában mennyire tükrözi mindazt a gyengeséget, ami a magyar Tamanában fellelhető. Én, mint kívülálló, azt mondom, hogy Maxval paródiája ugyanúgy nulla valóságalappal rendelkezik, mint a Tamana. A különbség csak az, hogy Maxval bohóckodott, többiek meg túl komolyan vették magukat.

 

Egyes példáim miért is nem állják meg a helyüket? Örülnék, ha kapnék rá választ.

 

Előzmény: bokmark (648)