Hát így valahogy.

Írtam már, hogy Kopp professzorasszony előadásaiban eleve ott van ugyanez (pedig ő talán eléggé feminista), hogy a feminizmusnak van egy ilyen csapdája, és az is ott van, hogy valahol Skandináviában férfiakra szabott életmódprogramot lobbiztak ki a feministák, hogy nehogy szeretett férjeik idő előtt meghaljanak.

Szóval könnyen lehet, sőt valószínűne tartom, hogy a normális feministák egy társadalmi szinten ugyanúgy gondoskodnának a férfiakról és a társadalmi kohézióról, ahogy a normális feleségek gondoskodnak férjükről és a családi kohézióról.

Igaz, ehhez normális feministák kellenek, nem szélsőségesek - de ha megnézed, itt számos olvtárs a nők közül valójában normális feminista, csak ennek ellenére - vagy éppen ezért! - inkább a normális nőket osztályárulónak bélyegző szélsőséges férfigyűlölőkkel száll vitába, mint a relatíve normálisan megnyilvánuló férfiakkal.

A tényleg abnormálisan hozzászóló férfiakkal meg talán részben azért nem szállnak vitába, mert még a látszatát is kerülni akarják annak, hogy bármiben közös platformara akarnának helyezkedni a fanatikus feminácikkal.