Mindig szerettem volna, ha a Tamanával ismerkedők átestek volna egy Bátor által is átélt katarzison, amely a felismerésen alapul. Arra gondolok: nem elég ha hétvégeken a birtok felé haladván megnézem, helyén van-e még a Szanda csúcsa kevéssel nyugatra a Galya tetejétől. (Gaia - Galya?)

 

Ebből is vélhető, hogy ez a történet bizony nagyon kemény kulturtörténeti cucc lesz, és minimum Várkonyi Nándorhoz hasonló kapacitásokra lehet szükség a nagyobb összefüggések felismeréséhez.

 

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy - amint azt már korábban is jeleztem, - a mai magyar tudományosság képzetlenség miatt alig tudhat hozzászólni. Szeretném persze, de ehhez szükséges általános ismereteket csak morzsa méretben lehet ma felszedni.

 

Elmondom a kedvenc példámat. A Balaton ugye - tudvalévőleg - valami szláv cucc, ami állítólag a mocsárra hajaz. Ők tudják. Jó. De már Magyarországon baj van, mert a Mátra túloldalán is van egy Balaton falu a hegyoldalban. Ott nincs mocsár, viszont megfigyeltem, hogy a felvetésem tudománytalan, akárhányszor bedobtam. (Emiatt főleg a nyelvészek utálnak, ki is tiltottak onnét.)  Még szomorúbb lettem, amikor Bátor Luzon szigetén is fellelt egy Balatont, mert minden támpontomat elveszítettem, hisz akkor nekem Fülöp-szigeteki szlávokat kellene vizionálnom, hogy a témánál maradhassak. Ilyet viszont ők maguk sem tettek, ők csak a mi tavunk nevét igyekeztek magyar kollégáikkal együtt megzenésíteni.

 

Talán sikerült rávilágítanom a helynévkutatás buktatóira.

 

De visszatérve a Szandára, és általában a véletlen névazonosságok kérdésére. Nem egy tanulmány olvastam az almúlt néhány évben, ahol a betű szerinti megfeletetés kritériuma valamiféle faktoriális-szerű méretekben növekszik a szavak hosszúságának megfelelően. A lényeg, hogy már hat-nyolc betűs szavaknál is akkora a variáció, hogy gyakorlatilag szinte lehetetlen azonos neveket kitalálni.

 

Letűzhetünk pár ehhez hasonló szűkítő kritériumot a kutatás megkezdése előtt, mert hiszen nem kevés ellenvéleménnyel lehet számolni. Ugyanakkor szinte bizonyosan előkerül majd a TESZ (történelmi etimológiai szótár) is, ami úgy rossz, ahogy van, éppen pl. Balaton-ügyben is. De mindegy, a TESZ-t akkor is végig kell venni, hogy megismerjük az általa feldolgozott Tamana-nevek eredetéről közölteket. Lehet ezeket kritikával illetni, lehet, sőt szükséges az érdekelt területek etimológiai szótárainak hasonló szócikkerire rákeresni, és nevenként összefoglalni az eredményt. Még az is meglehet, hogy ebből valami bekerül a módszertani programba.

 

Bármi megeshet, hisz éppen a vita elején botlottunk bele a Káta-Gáta névbe szinte véletlenül.