Pénz beszél, kutya ugat. Csak a korrekten megfizetett munkaköröknek van és lehet becsülete.

Nincs hivatás, nincs szivesség, üzlet van. Aki ingyen vagy kevés pénzért dolgozik, az egyrészt megélni nem tud, másrészt nem  becsülik a munkáját.

Az ember azt értékeli, amiért jól meg kell fizetni. Az ingyen és szivességi munka lófaszra sem méltó - na ezt szenvedik a nők az anyaság és háztartás terén úgy világszerte.

 

Ahogy csúszott lefelé a pedagógusbér és növekedett a terhelés, a szemünk láttán úgy pályáztak el mindazok, akik ezt megtehették : a bármilyen férfiak és a kreativ, merész nők.

Igy más lehetőség hiján ottmaradnak a nyuszibb, pályára épp legkevésbé alkalmas nők; rájuk bizva az egyre zabolátlanabb ifjú nemzedékek. Vajon ők tehetnek erről ?

 

Nem, hanem fehéren-feketén a politikusgárdánk - de mennyivel egyszerűbb helyettük egy jóval kiszolgáltatottabb  rétegre mutogatni, ugye ???

 

 

Csakis jobb bérezéssel volna a helyzet megforditható. Ha beleesünk abba az irigy szűklátókörűségbe, hogy "node ezért még ez is sok", még lejjebb fogunk csúszni.

Mindehhez nem kell persze jósnak lenni, józan paraszti logikával kikövetkeztethető.

Mégis keveseknek sikerül.

 A döntéshelyzetben lévők közül meg évtizedek óta szinte senkinek.