(Az persze más kérdés, hogy hány férfi szeretne ovóbácsi vagy tanító bácsi lenni. Esetleg betegápoló.)

Nem vitatom a hozzászólásod lényegét, sőt, majdnem minden részével egyet is értek. De ha megnézed a múltat, ezek a szerepek eredetileg nem voltak idegenek a férfimentalitástól, sőt. A nevelők, tanárok, gyógyítók, ápolók jellemzően férfiak voltak, hamarabb léteztek betegápoló szerzetesrendek, mint ahogy az ilyen apácarendek. Persze az se teljesen lehetetlen, hogy ezeket a szerepeket csak addig vitték férfiak, amíg lényegében semmilyen szerepet nem adtak a nőknek... nem tudom, de nem hiszem. Ha ősi, természetközeli, és legalábbis békeidőben nem vadul patriarchális kultúrákat nézel, mindenütt megtalálható mindkettő: a javasember és a javasasszony, a boszorkány és a varázsló, a sámán és táltos mellett a füvesasszony, a vének tanácsába pedig gyakran úgy indulnak a férfiak, hogy kikérik előtte a feleségük, édesanyjuk véleményét, sőt, ha nem haditanácsról van szó, akkor a bölcs öreg nők (wisewomen) eleve részt is vesznek benne. A mitikus jó és a rossz oldal is majdnem általánosan kétnemű: ugyanúgy van jó fehér mágus és gonosz fekete mágus férfi, mint ahogy van jó tündér és gonosz boszorkány is. Ahol az istennőkultuszok működtek, ott az istennőnek szinte mindig volt férfitársa - és még ahol a főisten principiuma hímnemű volt is, ott is majdnem mindenhol megtaláljuk a társnőjét, aki mellette áll, a többi istenek felett, és sokszor az ősi teremtő nőiséget is, mint a főisten édesanyját. Igaz, a római kutúra utódaiban nagyon erős a patriarchális vonal, de még ott is ősi misztérium volt a Mater Magna, a dominus mellett ott állt a domina.

De még pár tíz évvel ezelőtt is a falusi tanító, orvos nagyon nagy valószínűséggel férfi volt... Szóval szerintem inkább talán az a helyzet, hogy ezek a szerepek, amiket írtál, elnőiesedtek, méghozzá lényegében az utóbbi egy-két generáció idején, és a férfiak ma azért nem akarnak nagyon oda menni, mert az "olyan női dolog" lett. Nem lehetetlen, hogy ez is az emancipáció, mondhatni a feminizmus egy mellékhatása - hogy kívánatos-e vagy sem, az ízlés kérdése.