Azt írod, hogy a feminizmus nyílt kapukat dönget, amikor teljes esélyegyenlőséget követel a munkaerőpiacon. DE eközben bizonyos munkákat kizársz, mert azokra mentálisan, képességekben csak a férfiak alkalmasak. Nem látsz ebben némi ellentmondást?

Nem kell a versenyt kikerülni a munkaerőpiacon sem, és tudom, hogy a kvóták bevezetésével is vissza lehet csúnyán élni, bár bizonyos szabályozott keretek között nem biztos, hogy nagyon rosszak. De amíg úgy gondolkoznak emberek, hogy nő mentálisan nem képes bizonyos munkakör betöltésére(pedig tegyük fel a megfelelő végzettsége megvan), addig szerintem nincsenek azok a kapuk annyira nyitva, mint ahogy azt sokan látni szeretnék/vélik.

Melyek azok a foglalkozások egyébként, amelyek szerinted kifejezetten férfi mentalitást és képességeket kívánnak? (Kiemelném itt a mentalitás szót, mert ugyebár itt nem erőbeli fölényről beszélünk.)

A hagyományos férfi-női szerepek már akkor megváltoztak, amikor a nők beálltak a gyárakba dolgozni a férfiak helyett, akik a háborúban harcoltak. Azzal, hogy a legtöbb családra a 2 keresős modell a jellemző, már felborult az apa, mint a családot egyedül eltartó és az anya, a családot egyedül ellátó szerepkör. Mindkét nem képviselői közül sokan foggal-körömmel ragaszkodnak a régi mintákhoz az új családi modellben. Így fordulhat elő, hogy az anya egyszerre akar szuperanyu és kiváló munkaerő lenni, apu pedig sokat gürizik, mert neki kell eltartani a családot. Nem kell eltartania a családot, mert 2 fizetésből élnek. Anyunak pedig nem kell erőn felül teljesítenie, mert a férje is bevállalhatja, hogy tanul a gyerekekkel vagy elmegy velük sétálni. Mindkét nemnek jobb lenne, ha észrevennék, hogy megváltoztak a körülmények és fel tudnának adni azokból a nagy ideálokból, amik a szemük előtt lebegnek, könnyebb dolguk lenne. Például nem becsülöm alá a férfiakat és képesnek tartom őket arra, hogy ellássanak egy gyereket.
(Hozzátenném még, hogy a demokrácia térhódítása is sokat lendített a feminizmuson, megfelelő táptalajt biztosított.)

Bár explicit nem írják le a feministák, de bele kell érteni azt is, hogy ha a női szerepek megváltozásáról beszélnek, akkor ezzel együtt jár a férfi szerepek megváltozása is. És ha a nők elvárják, hogy eddig férfiak uralta munkakörben dolgozhassanak, akkor bizony a férfiak is elvárhatják jogosan, hogy eddig főleg nők által uralt területeken dolgozzanak. (Az persze más kérdés, hogy hány férfi szeretne ovóbácsi vagy tanító bácsi lenni. Esetleg betegápoló.)
Tehát a férfiaknak sem kellene olyan szerepekben megragadniuk, amelyek nekik nem jók. (Hála a feminizmusnak, a nőknek ma már van választási lehetősége. Hála a feminizmusnak, a férfiaknak is van választási lehetősége” http://www.alternet.org/story/37478/)

Hogy miért nevezik feminizmusnak szimpla humanista mozgolódás helyett?
A feminizmus gyűjtőfogalom azokra a mozgalmakra, elméletekre, morálfilozófiákra, amelyek a nők helyzetével, jogaival foglalkoznak. Maga a fogalom még a 19. században gyökerezik. Azóta nem változtatták meg a nevet, bár a tartalom sokat változott. Mapjainkban a világ több pontján a feminizmus más-más vívmányaira van szükség: van, ahol a születésszabályozás a legnagyobb probléma, másutt a nők dolgoztatása éhbérért, a nőkereskedelem, nők jogainak korlátozása...stb. Európában nagyjából már túlléptek az előbbi lépcsőfokokon, de ez nem jelenti azt, hogy a következő lépcsők nem fontosak.

Nekem úgy tűnik, mintha az elnevezéssel lenne itt a legnagyobb problémád, és mintha egyfajta félelmet keltene. Mert azt asszociálod hozzá, hogy "a nők át akarják venni a hatalmat a Föld irányítása felett és a férfiakat rabigába akarják hajtani". Nevezzük el inkább "Előre a nők egyenjogúságáért, fogjunk össze egy jobb világért!"-nak?

Ha megnézed a Human Right's Watch honlapját, akkor látod, hogy ott is külön foglalkoznak a nők jogaival. Ha úgy gondolnák, hogy nem fontos külön tárgyalni, akkor miért nem aprózzák el a többi témában? És miért kerültek be a nők a hátrányos helyzetűek közé? Az ENSZ miért foglalkozik külön a nők jogaival? ezek után miért bajaz, hogy van egy mozgalom, ami magára vállalja a nők jogaival való foglalkozást?