"Az alkalmazkodás lényege, hogy az egyén a környezettel való harca során letegyen az önálló tevékenységeiről, élettevékenységének végzéséről és helyette erőforrásait mások által meghatározott célok szolgálatába állítsa...."

Szerintem ez nem így van. Alkalmazkodhatsz tudatosan is, saját elhatározásodból, a saját és a közösség érdekében, anélkül, hogy megtagadnád magad.

„Az alkalmazkodás lényege, hogy az egyén a környezettel való harca során”, a számára előnyös dolgokat megszerezze, és a számára hátrányosakat távol tartsa magától. Egy kínai mondás szerint: a bölcs ember mindig el tudja dönteni (meg tudja választani), hogy az utca napos vagy árnyékos oldalán menjen. Ez az Ő szabadsága! Természetesen ez rémes egyszerűsítés; pl. éjszaka nincs választási lehetősége. A választási lehetőség ugyan a szabadságot jelenti, de hiánya nem jelenti a szabadság elvesztését; ti. nem mondhatjuk, hogy mióta lement a nap emberünk nem szabad. Milyenek emberünk a választási lehetőségei: Nem választhat: Választhat, de nem teszi: Választhat és választ. Emberünk az első esetben nem dönthet és nem is felelős, a másik két esetben választhat, döntéséért pedig felel. Vegyük észre (!) emberünk szabadsága nem korlátozza senkiét. Isten szabadságát sem, tiétekét sem, az enyémet sem, mert a szabadság nem mások, pl. Isten szabadságának korlátozására épül, hanem emberünk, pontosabban a döntéshozó felelőségére.