Szeretik a bácsit... :)

http://youtube.com/watch?v=zS5LRRsNYZk

Én is játszottam ezt a darabot, egy életre megutáltam. A tanárom mindig csak hümmögött, hogy milyen szar, soha nem segített (semmiben), hogy jobb legyen. Biztos nem az ő hibája, nem tudtunk együtt dolgozni. De bevallom, baromira sajnálom az összes gyereket, aki csak hozzá került... Azóta a zeneiskola igazgatója lett - engem még egy k* érettségivel kezdett el tanítani. Megtartotta az akkori gyerekét... Azóta elvált, és negyven év körül (na jó, talán még nincs annyi) szült még egyet, egészségére, csak a zongora meg ő meg én, így hármasban... A francba is az egésszel! Az soha nem fog begyógyulni, pedig hány éve már... Nem ő szívta meg a dolgot, az biztos - és ezt se fogja soha megérteni, vagy fölfogni egyáltalán.