Ne marháskodj már. Ha amit évezredekkel ezelőtt kőbe véstek, az abszolút norma lenne, akkor neked ujjongva kéne helyeselned a férfiuralom minden megnyilvánulására, a földesúrnak kellene adnod a szüzességedet, és közöd nem lenne, kihez ad férjhez atyád.

Mitől abszolút egy norma? Mert te annak gondolod, esetleg én is? Ha nem akarunk pornózni, nem pornózunk, és annyi, nem? Hogy mások mit csinálnak, mit csináltak évezredekkel ezelőtt, az irreleváns. Az indiaiak évezredekkel meg évszázadokkal ezelőtt olyan durva pornográf jeleneteket véstek éppenséggel kőbe - méghozzá templomok falán! - hogy az ember füle kettéáll tőle. A régi görögök évezredekkel ezelőtt olyan homoszexuális pornográf jeleneteket festettek vázákra, hogy még. Természetes volt, hogy az ifjú férfiak az idősebb iránti tiszteletből prostituálják magukat. A férjes asszonyok bizonyos kultúrákban évente egyszer a templomban együtt háltak egy idegen, átutazó férfival. Soroljam?

Az emberiség története azt mutatja, hogy abszolút erkölcsi normák talán nincsenek is. Lehet vitázni, én se vagyok meggyőződve róla, de elég sok minden utal erre. De az emberi jogok lényegében tinédzserek, a nők egyenjogúsága ugyancsak, és maga az emberi szabadság szép eszméje se létezett pár ezer éve, ha jól olvasom a történelmet.

Mindegy, hogy nem vésed kőbe, csak mutogatsz a kőre, amibe már belevésték. Nézd meg jobban, mire vezetett, amit egyáltalán betartottak abból a kőtáblából. És nézd meg, kik nem tartották be leginkább.

Igazság? A fizikában talán.

A többi belül, az emberben, személyesen. Neked kell döntened. Minden emberi igazság személyes.