Sziasztok!

Bár a topik a történelem meghatározásáról szól, mégis némileg mellékszálon a történelemtanítást szeretném megvédeni, főleg azért, mert azt hiszem, kezdenek különböző fogalmak összekeveredni.
Van a történelem: maguk az események, amik valahogy lezajlottak és a tudatunk, ami feldolgozta őket. Van a történelemtudomány: egy meghatározott mesterség szabályokkal (pl. forráskritika), elméletekkel és iskolákkal (a pozitivizmustól a posztmodern irányzatokig) és részben megkövetelt tárgyi tudással (ahhoz, hogy a történelemtudományt művelhesse valaki, azért többnyire még mindig kell a történészdiploma, amihez többek között le kell tenni azokat a szigorlatokat, amik elméletileg mérik ezt a tárgyi tudást.) És van a történelemtanítás, amit kár lenne megszüntetni.

A középiskolai történelemtanításnak nem az a célja, hogy a gyerekek fejébe minden lehetséges információt beletöltsünk (ez nem is lehetséges), de első lépésként mégis ezt kell tenni (mint ahogy, ha nyelvet tanulunk, megtanuljuk a szavakat, a nyelvtant - ezek lennének az évszámok, a fogalmak, a földrajzi helyek). Azt sem képes megtenni, hogy minden lehetséges nézőpontot megmutat: sok dolog kimarad, de ha jó az oktatás (a tantárgy tanterve, a hozzá kialakított didaktikai módszerek, a tanár stb.), a diákok egy olyan képet kapnak, amit később ki tudnak egészíteni, át tudnak alakítani (lsd. a kábítószeres és Umberto Eco-s példát). A történelemtanítás végső célja tényleg az a közhely, hogy a gyerekek gondolkozzonak (pl.eszmékről, a társadalomról, a társadalomban lezajló folyamatokról), amihez segítséget nyújt az iskolai oktatás. Ha a tanár csak annyit csinál, hogy logikusan, az összefüggéseket bemutatva elmondja az anyagot, már megvalósul ebből valami. Emellet a tanárok többsége a diákok aktív közreműködését is eléri: pl. forrást olvastat, térképet elemeztet és megbeszélik közösen az osztállyal, folyamatosan kérdez és jó esetben kérdez a diák is (ez lenne a most mindenhol hirdetett kompetenciafejlesztés). Szerintem nem baj, ha kimarad rengeteg ismeret és esemény, de akár nézőpont és összefüggés is, ha a gyerekek azt látják, hogy folyamatosan, fokozatosan megértik a történelmet (bármi is legyen a történelem.) Tudom, hogy a történelemtanítás nem tökéletes, de a lesajnálása vagy a megszüntetése nem megoldás.