A legjobban azoktól őrizkedj, akik szerint a világ nevetségesen egyszerű, és minden baj egy okra vezethető vissza. Ha pedig netán a megoldást is rögtön tudják prezentálni, akkor aztán igazán vigyázni kell velük.

Igen, a hagyományos nőszerepet egyértelműen preferálom, de nem az 50-100 évvel ezelőtti értelemben. A feleségemnek természetes, hogy ő mosogat, viszont nekem is természetes, hogy én hasogatom fel a fát télire. És a feleségem is dolgozik (mármint a szakmájában), de talán fele annyit, mint én. De ez is természetes, mert amíg én a második műszakot nyomom a tervezőasztal mellett, addig ő rendben tartja a házat és a kertet, ami szintén kemény munka.

Egyébként pedig: nem az a jó párkapcsolat, ahol önfeláldozóan egymásnak kínálgatják mindketten a csirke combját, hanem ahol az egyik a mellét szereti, a másik a végtagjait, és mindketten mindig a legjobb részét eszik.