Jó, a radikálisokat kb. a nácikkal egy kategóriaként kezeljük, ne is vesztegessünk több szót rájuk.

A normális feministák céljai közül általában egyetértek azokkal, amik a nők női szerepét támogatják, konkrétan pl. az anyaság elismerését és támogatását. Ha ezzel nem élnének vissza durván a társadalom legalján vegetáló tömegek, akár bevezethetnénk a "főállású anyaság" intézményét, ahol a legalább három gyereke nevelő nő állami alkalmazotti státuszban van otthon a gyerekekkel. Vagy a 4 órás állás is járjon a teljes állás minden előnyével (nyugdíj stb), ha mellette gyereket nevel.

A pozitív diszkriminációs céljaik viszont ártanak azoknak a nőknek is, akiket támogatnának. Eddig is megvolt az a kettősség a női karriertörténetekben, hogy az egyik keményen tanult és dolgozott a sikerért, a másik meg orális szolgáltatásokért cserébe lépett előre. Most meglesz majd a harmadik kategória is, akit a nőszervezetek nyomtak be a vezetésbe? Az állami intézményeknél egyszerűen csak kontraszelekciót eredményez, a magáncégek vezetői pedig majd úgyis kijátsszák valahogy, mert egy vállalkozás nem jótékonysági intézmény. Ott az 1. típusú női dolgozó a kívánatos, a 2-es és a 3-as nem maradhat meg hosszú távon.

A nők számára most még csak közömbös. Akkor lesz majd káros, ha akkora méreteket ölt nálunk is, mint Amerikában a polikai korrektség és a pozitív diszkrimináció.