Szerintem akkor van gond, ha egy nő mindazt, amit nőként tesz (anyaság, felség, háztartás) kényszerként éli meg, semmi örömet nem talál benne és nem női lényéből fakadóan gondoskodik a családjáról, ebbe nemcsak a főzés-takarítás, ahnem a meghallgatás, játék, beszélgetés, stb. még szinte fontosabb.

Sajnálom tulajdonképpen azokat a nőket, akik úgy vélik, hogy törvényekkel, rendeletekkel, "erőszakkal" kell kivívni maguknak az elismertséget. Valami nyilván hibádzik az életükben, de lehet, hogy a megoldásnak nem a legjobb módját választják.