A harcos feministák kivételével én szeretem a nőket.  Csak negyven év együtélés

 

             jóvoltából  megtanultam kezelni őket.

 

             Azután van más valami is. Fiatalabb koromban, ismerkedéseknél rájöttem, hogy nem

 

             érdemes a kis feneküket nyalni.  Valami hihetetlenül cinikus, könnyed stílusban

 

             a lelkivilágotokba kell mászni. A többiek a lelküket tették ki, mégis, valahogy minden

 

             lánynak - habzó szájjal, dühöngve - én kellettem, nem a rendesebbje.

 

             Azután a kiválasztottakkal a megváltoztatott viselkedésmód szinte pillanatok alatt

 

             átfordította a gyűlöletet heves szeretetté.

 

             ... hiába, egy jó műszaki gyakorlatias szemmel látja a világot...             :))))