Inkább az a probléma, hogy nem népszavazás kérdése, különösen nem egyes személyek ízlésének függyvénye, hogy mennyire tekinthező mérvadónak...

Ez nem kérdés.

Az tény, hogy akkor működött egy megszállt országban az államapparátus és nem a megszállók hírdettek új jogokat. Azok a jogok akkor is a megszállás előtti időben, törvényesen keletkeztek. Lehet, hogy eltűnésre ítéltetett allamforma jogrendszere volt a megszállók által terrorizálva, de arra azért pl. jó volt, hogy a budapesti gettó elhurcolását megakadályozza.

Továbbá van olyan ország, ahol az emberek azt kívánják, hogy a háborúban a fegyveres testületek hagyják abba? Mit is? És ki mondja meg nekik, hogy mostantól törvénytelenek vagytok? Kiknek a működése a törvénytelen? a Parancsnokok? Az őrszemélyzet? A börtönőrök? A Szovjetúnióban harcoló katonák? Apám Oroszországban honnan tudhatta volna, hogy hazajöhet, csak felszáll a vonatra, hiszen 44 júliusa van? Vagy az még nem az igazi, hanem csak ősszel? Biztos inkább hazajött volna, mint a 4 év orosz fogság.

Kristóf László csendőr biztosan inkább nászútra ment volna, amikor Ságvári elfogása előtt egy nappal hazajött Nagykanizsáról, hiszen akkor házasodott.

Nem szabad utólagosan azokat megítélni, akik hűségesek voltak. Lehet, hogy a jövő nem az övék volt, de személy szerint ezek az emberek is mind helytálltak. Mint a kommunista személyek, akik segítettek a szép új jövő elhozatalában.