a tudatos vásárlóvá való nevelést nem lehet elég korán kezdeni.

szerintem serdülőkorban már késő ezirányban bármi komolyabbat is lépni, az addigra bekódolt programok már működnek.

ebben a szülő szerepe sokkkal de sokkal nagyobb, mint a pedagógusoké.

az én 4 éves lányom jön velem vásárolni, és látja azt, hogyan viselkedem, bizonyos esetekben meg is beszéljük, hogy mit miért veszünk, és milyen szempontok alapján döntünk.

mondjuk ő tévéreklámmal elvétve találkozik csak, inkább újsághirdetéssel, de a hatás így is óriási.

 

a nehéz élethelyzetekből való kilábalást (konkrétan problémamegoldó stratégiát) is tőlünk, szülőktől tanulják, méghozzá elég kis korban. Az egész ott kezdődik, hogy mit tanítunk neki, hogyan dolgozza fel a stresszt, kudarcot, hogyan kezelje a saját félelmeit, hisztijét.

és persze a legfontosabb, hogy tudjuk-e számára biztosítani a megfelelően nyugodt, kegyensúlyozott környezetet.

 

a Waldorf segítséget ad a szülőnek ahhoz, hogy ilyen módon tudja nevelni a gyerekét.

 

mondom mindezt úgy (hehe), hogy a gyerekeim még csak ovisok :-)))