Na szép jónapot Mindenkinek.
Eddig bírtam - olvastam, röhögtem, szörnyülködtem, gondolkodtam, stb., szóval egész jól szórakoztam a különféle hszeken, a te beírásaidat is egész - tőlem szokatlan - toleranciával viseltem, de ez kiakasztott:
Magammal viszem őket, hogy ne kelljen nekik szenvedni! -
Paradox módon pont az anyai szeretet és a felelősség miatt dobta ki őket is.
Szerintem tényleg eljött a többek által is javasolt pillanat, hogy nézesd meg magad egy elmeorvossal.
De én is megyek veled, mert olyan még nem volt, hogy én a Polidibe írjak. Mindjárt keresek egy tükröt és szembeköpöm magam :-)
/egy negyvenéves nő/