A padlizsánokat teljesen ellepték az atkák, kezdenek rondák lenni. Nem jósolok nekik már hosszú életet. A hajtáscsúcsok be vannak szőve. A növények alatt van a macska vizestányérja, naponta cserélem a vizet, de foltokba tömörülve úsznak a víz színén a lehullott atkák. Sajnos az uborkákon is szaporodnak, az egyik Bernadette kezd kimúlni. Permetezni nem akarok, mert egyrészt eltökélt szándékom, hogy lehetőleg nem használok erős vegyszereket (néhány szeparált helyen évő dísznövény kivétel), másrészt az üvegház a kinti macska kedvenc tartózkodó helye. Oda kéri a kaját és étkezések után ott szunyókál az uborkák árnyékában. Azt tervezem, hogy beépítünk a bejáratba egy macskaajtót, akkor be tud majd menni akkor is, ha már csukva kell tartani az üvegházat.
A padlizsánok pusztulásán még túl tudom tenni magam, inkább az aggaszt, hogy nem fognak-e áttelelni az üvegházban az atkák, és tönkretenni a jövő évi palántákat. Ennek a megelőzésére kéne valami jó módszer.
A többi növényen is vannak, az édesgyökér palántákat is eléggé tönkretették, de mióta minden locsolásnál a fonákon is vizezem a leveleiket, kezdenek egész jól kinézni.
Kísérletképpen a legöregebb padlizsánt megszurkálva betettem a mikróba, pár perc alatt megpuhult. Meg akartam kóstolni, hogy még nem keserű-e, mert mostanáig halogattam az elkészítését. Meg azt sem tudtam, milyen íze van önmagában, anélkül meg bajosan lehet normális kajákat kitalálni belőle. Hát nagyon finom, kicsit édeskés íze volt, cseppet sem keserű, pedig a magok már elég kemények benne. Nagyon megkönnyebbültem, hogy nem kell besózni meg leöblíteni, biztos kiázott volna valamennyi a zamatából és nem szeretem a sok sót. Teljesen sótlanul megettem az egészet és nagyon jól esett.
Aztán elég sok vajban dinszteltem hagymát kis fokhagymával, később tettem bele 2 kis hámozott paradicsomot és 4 libatojás méretű mikróban puhított padlizsánt belekevertem, megsóztam, megborsoztam. Nekem ízlik, bár azt hiszem, hagyma nélkül jobb lenne, túlságosan dominál benne. Így kicsit a lecsós tökre emlékeztet. Állítólag kell a padlizsánkrémbe a sütőben égetett padlizsán füst íze, de így is jó, csak másmilyen és sokkal egyszerűbb. És a lustaság fél egészség.