„Én egy hagyományos ventillátor lapátot képzeltem a porszivóba, mert az szemléletesebb.”

Ha jól tudom, háztartási porszívókban többnyire zárt, hátrahajló lapátozású centrifugál (radiális) ventilátort használnak.
Azt már tudjuk, hogy a valóságos ventilátor teljesítményfelvétele csökken, ha lezárjuk a szívónyílást.
Az ideális jelen esetben abban különbözik, hogy jó a tömítése, tehát ilyenkor teljesen leáll a légáramlás.
Feltételezhető, hogy az ideális szívócsonkjának minimális megnyitásával modellezni tudjuk a valóságos ventilátor teljesen zárt állapotát.
Minden amit mondasz az ideális működéséről ugyanúgy igaz a valóságosra is, a néhány százalékos veszteségtől eltekintve..
Mi indokolná, hogy egyik esetben nő, másikban csökken a teljesítményfelvétel.


„A dob belső oldala a szívott térben van, a külső oldala a nagyobb nyomású térben”
A palástot ne keverjük a lapátokkal!

„És szerinted mi történne akkor, amikor lezárod ezt a dobot? Elárulom! Azonnal megszünne szívó hatás és a dob mellett azonnal beáramlana az atmoszferikus nyomás és a két oldalon azonossá válna!”
Nem az a lényeg mi van a dobon kívül... a dob maga modellezi a zárt szívócsonkú ventilátor forgórészt. A forgó dob belsejében együttforog a levegő, ugyanúgy kialakul a szívóhatás a forgástengelynél, és a túlnyomás a peremnél. Egyszer megforgatod, és forog az idők végezetéig.

„a csökkentett nyomás fenntartásához folyamatosan munkát kell végezni a nagyobb nyomású hely felől beáramló levegő visszatartására!”

Itt van a tévedésed gyökere. Elegendő ugyanakkora ellennyomást létrehozni, és ehhez mint a forgódobos példa mutatja nem kell folyamatosan munkát végezni.

Nem is lehet az energiamegmaradás elve alapján sem... hová lenne a befektetett munkád?

„Hogy ez mekkora munkát igényel, azt gyönyörűen mutatta az a híres kísérlet, amikor egy két félggömbből összeállított gömb belsejéből kiszívták a levegőt és lovakkal sem tudták szétválasztani a gömbfeleket.”
Semekkora munkát nem igényel. A munka nem keverendő az erővel. Mikronnyi elmozdulással szét tudom választani a gömböket.

„Ott egy veszettül forgó, azaz nem egyenesvonalú egyenletes mozgást végző spirális lamellákkal ellátott dob, belülről jönnek ki és kívülről mennek be a levegő molekulák, amelyeket püföl és gyorsít az a lapát rendszer és Te nem változó mozgásállapotról beszélsz?”

Forgómozgás fenntartásához nem kell energia. Ideális esetben nem mennek be, sem ki a levegőmolekulák, mert zárt a szívónyílás. Valóságos esetben némi súrlódás és turbulens áramlás fellép a külső álló, és a lapátok között rekedt keringő levegőmolekulák között, ezért nem esik le nullára a felvett teljesítmény.
Ideális esetben nulla légszállításhoz nulla munka tartozik.