Pedig ezekről a dolgokról is beszélni kéne, bármennyire fájó is. Mert van ugye egy adott forrásmennyiség és kurvakegyetlenül dönteni kell a prioritásokról. Mentsünk meg egy darab emberkét, kerül, amibe kerül, vagy inkább tegyük jobbá ötven másik ember életét abból a pénzből. Azt felejtsük el, hogy is- is. Arra nem fussa, ha megfeszülünk se.

Az iskolai tesnevelés egy rakat szar. A tornatanárok a pedagógus társadalom legalja, csomó megkeseredett, elbaszott ember. Tipikusan egy dologra jók, hogy megutáltassák a gyerekekkel a mozgást. Lehetőségek kellenének, például uszoda, sportpálya, normális rendezvények. Az élsport támogatása is fontos, a kurva kölyke nem azért fog úszni, mert annyira megérti a mozgás fontosságát, hanem azért, mert ő is Egerszegi Krisztina szeretne lenni. Iszonyú jó adottságaink vannak a lovassportokhoz, sok gyerek bizonyosan élvezné, én inkább ezt támogatnám, mint a kukoricatermesztést.

Az egészséges életmód meg oktatódik, de hülyén. Alsó tagozaton, amikor a gyerek még olyan sokat nem ért belőle, ráadásul ott is ostoba, bigott módon. Jön haza a gyerek és kéri, hogy mondjunk neki "egészségös" ételeket. Mondom neki gyerekem, én olyan sok beteg étellel eddig nem találkoztam, így egészségöseket sem nagyon tudok mondani. Mondd el a tanítónéninek, hogy minden étel egészségös, csak módjával és változatosan kell fogyasztani. Elmondta, mire a tanítónéni, hogy jé, nahát, tényleg. Nem éltem hiába. :-)